20 darabos legóból készülhetett a Hold
A Hold születését a mai napig kérdések övezik: egy új kutatás szerint valaha rég több kisebb darabból állt össze azzá, amit ma az égen látunk.
2017. február 12.
2017. január 11.
Városnyi méretű üregek lehetnek a Hold felszíne alatt
Ha tényleg ott vannak, pont jók arra, hogy egyszer holdi városokat építsünk beléjük.
2016. október 6.
De ki menti meg az űrturistákat?
A Blue Origin cég a New Shepard rakéta ötödik tesztjén meghibásodást szimulált, kipróbálva a mentőrakétájukat. Bevált.
2016. június 4.
Régi-új ablakok a Holdra
A Surveyor-1 50 éve (és két napja) szállt le a Holdra, 1966. június 2-án. Ez volt az amerikaiak első sikeres landolása a Holdon; úgy, hogy előtte nem lehetett tudni, hogy le lehet-e egyáltalán biztonságban szállni a felszínére, vagy a holdpor esetleg futóhomokszerű, és elnyelné az űrhajót egészben.
2016. február 13.
Kína célba vette a Hold túlsó oldalát
2018-ban leszállóegységet küldenének: ha sikerül, végre behúzhatnak egy igazi űr-elsőséget maguknak.
2016. január 20.
Megint megvan a kilencedik bolygó
A mostani szinte még hihető is, de persze fotókat róla, vagy meg sem történt.
2015. november 23.
Törvényesen lehet az űrben bányászni
Az űr ugyan mindenkié, de az amerikai törvényhozás amerikai cégek részére már lehetővé tenné, hogy üzletté tegyék, amit ott találnak.
2015. szeptember 18.
A cél az önfenntartó bolygóközi civilizáció
De ezt kijelenteni és meg is valósítani két nagyon különböző dolog. Azért vannak, akik gondolkodnak a hogyanon.
2015. július 14.
Szív, bálna, kutya: ami eddig a Plutoról és a Charonról kiderült
A kutya eddig még nem tűnt fel a képeken, de más furcsaságok már igen.
2015. július 10.
Féloldalas porfelhő lebeg a Hold felett
Odamentünk, megmértük. És az is kiderült, hogy miért van ott.
2015. május 23.
Vissza a Holdra
Még mindig nem tudunk sokat égi szomszédunkról. A Hold érdekesebb, összetettebb és kifinomultabb világ, mint amilyennek tartani szokás. Èrdemes visszamenni. Interjú Paul Spudis-szal.
2015. március 16.
A kínaiak megradarozták a Holdat
A Yutu holdjáró messze ugyan nem jutott, de a radarjával megnézte, mi van a kerekei alatt, és meglepetést talált.
2015. február 11.
Repült egyet az európai miniűrsikló
A szárnyak annyira 20. századiak – az IXV kísérleti űrsikló nélkülük tért vissza az űrből.
2015. február 9.
Képzelt utazás a Hold felszínén
2700 km az egyenlítőtől az északi pólusig – kövek, kráterek és dögunalom, vagy van (lesz) mit nézni a Hold felszínén?
2015. január 14.
Kínai űrszonda bóklászik a Föld és a Hold körül
A Chang'e-5-T1 szinte mindenhol járt már, most éppen a Hold körül kering.
2014. december 5.
Az űrben jár az Orion-űrhajó
Sikeresen startolt a NASA vadonatúj űrhajója, és lassan eléri az 5800 km-t. A visszaút rázós lesz.
2014. december 4.
Amerika az űrbe megy
Az Orion lesz a NASA újgenerációs űrhajója: már az első tesztrepülésen messzebb száll majd, mint bármi hasonló 1972 óra.
2014. november 6.
Nem tartották be a repülési tervet a SpaceShipTwo pilótái?
Párhuzamos update a két űrhajózási balesetről: a SST fékezőmechanizmusát idő előtt kioldották, az Antares rakétán pedig a szovjet hajtómű ment tönkre.
2014. november 1.
Mi történt az Antares rakétával?
Az Orbital rakétája másodpercekkel a start után robbant fel, és zuhant vissza az indítóállásra. A miért még nem ismert, de a szovjet örökségű hajtóművek igen gyanúsak. Az Antares félresikerült startja azonban nem tekinthető a kereskedelmi űrhajózás kudarcának.
Lezuhant a SpaceShipTwo
Tesztrepülés közben darabokra szakadt és megsemmisült a Virgin Galactic űrrepülőgép-prototípusa. Az egyik pilóta meghalt, a másik súlyos sérüléseket szenvedett.
2014. október 24.
Megkerülik a Holdat a kínaiak
Na nem emberekkel, csak egy kisebb űrhajóval. Ilyennel hoznák majd vissza a holdi kőzetmintákat 2017-ben.
2014. október 9.
Nem tenger, de nem is kráter a Viharok Óceánja
Borzasztó becsapódás vagy hatalmas hasadékvölgyek: a GRAIL űrszonda az utóbbiakat azonosította a Hold legnagyobb sötét foltja körül.
2014. szeptember 24.
Orosz és indiai holdszondák: dől a dominó
Az orosz holdraszállás tervei csak csúsznak és csúsznak, az indiaiak viszont megunták a teszetoszaságot.
2014. szeptember 10.
A holdraszállás névtelen hősei: a holdkomp-mérnök és a geológiatanár
Ezúttal: a mérnök, akinek a holdkompok létét köszönhetjük, és a professzor, aki geológust nevelt egy csapat berepülő pilótából.
2014. szeptember 2.
A holdraszállás névtelen hősei: a randevú és a gombostűk
Idén történt 45 éve, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin megtette az első lépéseket a Holdon. Nem csak az űrhajósokon múlt, hogy sikerrel jártak.
2014. augusztus 19.
Lávacsatornákban lakunk majd a Holdon?
A holdi lávacsatornák nyílásai tágas, védett föld alatti üregekbe vezethetnek. Ideális holdbázis-helyszínek lennének, de nem ártana előbb egy űrszondát ledobni valamelyikbe.
2014. augusztus 14.
Tíz meglepő tény a Holdról
A Hold a Földhöz legközelebbi égitest, és nem csak egy szépen fénylő gömb az égen, hanem sokkal több annál. Íme 10 menő, sőt akár meglepő tény a Holdunkról.
2014. április 17.
Lehet a hélium-3 a válasz?
Az egyik leggyakoribb mantra a Hold meghódítása kapcsán, hogy az ott található hélium-3 meglehetősen hosszú időre megoldhatná a Föld energiagondjait. De hogyan oldja meg, hogyan szedjük ki a Holdból, és egyáltalán, mi az a hélium-3?
2014. április 9.
Nagy holdi durranások
Google Lunar XPRIZE. Holdemberek, holdrakéták: az elmúlt hetekben több csapat is elsütött néhány nagyobb durranást.
2014. március 3.
Google Lunar XPRIZE: öt csapat versenghet a Mérföldkő Díjakért
A GLXP bejelentette a Mérföldkő Díjakért való versengésre kiválasztott öt csapat nevét. A díjakat, összesen hatmillió dolláros értékben lehet elnyerni.
2014. február 2.
Oroszország ambíciózus tervei a Holdon és a Naprendszerben
Az orosz bolygókutatóknak nem sok babér termett a Szovjetunió felbomlása óta, két sikertelen próbálkozásuk volt; de nem adják fel.
2014. január 22.
Ötperces összeesküvéselmélet-recept
Felhívjuk érzékenyebb olvasóik figyelmét, hogy az alábbi poszt szarkazmust tartalmaz.
2013. január 18.
Julián dátum
A Kis Lépés Klub egyik tagja tette fel a kérdést, hogy mi fán terem a julián dátum, ami a klubtagságot igazoló oklevelen található. A kérdés teljesen jogos, így a válasz sem várat magára.
Ha egészen röviden akarom összefoglalni, akkor a julián dátum az időszámításunk előtt 4714. november 24-e óta eltelt idő, napokban kifejezve. Olyan, folyamatosan növekvő számláló, mint a számítógépeknél a Unix-idő, csak az másodperceket számol 1970 óta, ez meg napokat.
A julián dátum ötlete egy francia történész, Joseph Scaliger fejéből pattant ki, még 1583-ban – ekkortájt zajlott az áttérés is a julián naptárról a Gergely-naptárra. Scaliger egészen pontosan a julián periódust találta ki a történelmi események időpontjainak pontosabb kezeléséhez, aminek kezdőpontját a julián naptár szerinti i.e. 4713. január 1-re tette, és onnan lehetett az éveket egyesével számlálni. A közbenső időpontok maradtak a julián naptár szerint, de legalább nem voltak az időszámításunk előtti időpontok, fordított sorrendű évszámok és más bonyodalmak, amik a történészek életét megkeseríthették volna.
A kezdő időpont onnan ered, hogy a julián naptár három hosszabb periódust is ismert, ezeket visszaszámolva a kapjuk meg a kezdőidőpontot. A név pedig, Scaliger saját szavai alapján, valóban a julián naptárra utal, és nem az édesapjára, ahogy azt a magyar wikipédia állítja: "Iulianum vocavimus: quia ad annum Iulianum dumtaxat accomodata est", vagyis nagyjából: juliánnak nevezték el, mert ahhoz volt illesztve.
A julián periódust aztán John Herschel 1849-es javaslatára kezdték el évek helyett napokban is számolni. A csillagászok hamar megkedvelték ezt a szisztémát, hisz nem kellett többet bajlódni a hetek-hónapok átváltásával. Sőt, mivel a julián periódus évei, és így napjai is déli 12 órakor kezdődnek, az egy éjszaka alatt zajló észlelések egy naphoz tartoztak (legalábbis Európában), ellentétben a hagyományos naptárral, így a gyakorló észlelők által közismert, "ez a mérés most 12-én hajnalban, vagy 12-én este volt?" problémakörnek is véget vetett.
A csillagászati napok déli kezdete Ptolemaioszig visszavezethető, aki felismerte, hogy a helyi dél időpontja a Napnak a délkörön való áthaladásából pontosan megállapítható, míg reggel és este minden nap máskor van. Az éjfél pedig a modern korig nem is nagyon volt meghatározható.
A tört napokat, vagyis órák, percek átszámítását, és a julián napokhoz adását először Edward Pickering, a Harvard College Observatory csillagásza használta 1890-ben: ezzel megszületett a modern julián dátum. Az egyetlen változtatás, hogy nem az alexandriai, hanem a greenwich-i meridiánhoz, vagyis a világidőhöz lett igazítva a kezdőpontja: vagyis minden julián nap 12:00 UT-kor kezdődik. A csillagászati mérésekhez, eseményekhez így pontos és egyértelmű időpontot lehet rendelni, amik jóval később is, bárki által azonnal értelmezhetőek maradnak. Ügy lezárva, minden szép és jó, gondolhatnánk- de sajnos az élet nem ilyen egyszerű.
Pickering és az ő "háreme", 1913-ban a Harvard College Observatory előtt. Pickering nőket alkalmazott a megfigyelési adatok igen munkaigényes feldolgozására, de közülük többen (Williamina Fleming, Annie Jump Cannon, Antonia Maury és legfőképp Henrietta Swan Leavitt) önállóan is komoly tudományos eredményeket értek el.
A XX. századra a julián dátum túllépte a 2 400 000 napot, míg egy másodperc 0,0000115 nap hosszú. Vagyis egy másodpercre pontos időpont leírásához 12-14 számjegyre van szükség. Ez az embereknek, de még inkább az ötvenes-hatvanas évek számítógépeinek komoly kellemetlenségeket okozott. Az egyszerű megoldás a csökkentett julián dátum (RJD) használata, amiből egyszerűen levonunk 2 400 000-et, vagyis az első két számjegyet. Az amerikaiak azonban máshogy gondolták: a Smithsonian Astrophysical Observatory 1957-ben bevezette a módosított julián dátumot (MJD), ami annyiban különbözik az RJD-től, hogy éjfélkor kezdődik, vagyis pontosan fél nappal tér el az RJD-től.
A SAO-nál a Szputnyik megfigyeléseinek feldolgozására találták ki az MJD-t, hogy az aktuális, és az egy-két évszázaddal a jövőbe nyúló dátumok is elférjenek 18 bitben, és az IBM 704-es számítógép is megeméssze őket.
1979-ben a NASA is bevezette a sajátját, a csonkított julián dátumot (TJD) már 2 440 000,5-öt levonva a JD-ből. Utólag már nem tűnik ez olyan jó ötletnek: míg pár tíz- vagy százezer nap levágása könnyen gyanús lesz, főleg ha nagyjából az időponthoz tartozó évtizedet ismerjük, fél napos eltérést tutira nem szúr ki az ember elsőre, ha több forrásból dolgozik, aztán lehet az asztalt csapkodni, meg a hajat tépni, mikor elölről kell kezdeni az adatfeldolgozást. És hogy mennyire kurrens a probléma? A Kepler adatok menet közben váltottak MJD-ről normálra, így aki elfelejtette a korai adatsorait frissíteni, csúnya meglepetésekben lehetett része...
Ám ezzel, bármily hihetetlen, még mindig nincs vége a sztorinak. A Föld a Nap körül kering: a hozzánk érkező fénynek eltérő időre van szüksége az út megtételéhez, ha az egyik, vagy a másik oldalán vagyunk. A különbség nullától ±8,3 percig terjedhet, ami már számottevő eltérés. A különbségek kiegyenlítésére vezették be a Nap központjára átszámított időpontot, a heliocentrikus julián dátumot (HJD). Ha pedig az évet átívelő másodperces pontosságra van szükségünk (mint pl. a Kepler esetében), a Naprendszer tömegközéppontjába, a baricentrikus julián dátumra (BJD) kell átszámolnunk, mivel ahhoz a ponthoz képest a Nap maga is ±4 fénymásodpercet vándorol ide-oda.
A julián dátum tehát első ránézésre egy nagyszerű eszköz arra, hogy adott események időpontját egyértelműen definiálja. Csak nehogy valaki visszakérdezzen, hogy JD, MJD, RJD, HJD vagy BJD az az időpont, egész pontosan!
Lájkoltad már a Puli Space-t a Facebookon? Folyamatosan olvashatsz friss hazai és nemzetközi híreket a Hold-kutatásról, űrgépek fejlesztéséről, támogatóinkról!
-------------
TÁMOGASS MINKET!
Lépj be a Kis Lépés Klubba vagy vállalkozásként irány a Puli Indítóállás! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén is magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp...
2010. november 28.
Továbbra is vár a Kis Lépés Klub!
A PuliSpace csapat továbbra is várja a támogatást mindenkitől, aki rokonszenvez a kezdeményezésünkkel! A felajánlásokat nem kizárólag a GLXP regisztációs díjra fordítjuk: ebből tudjuk beindítani a random ötletelésen túli munkát, munkafolyamatok kidolgozására, rover modellek építésére, tesztelésére. Ez a 22. csapdája: ahhoz, hogy komolyan vegyenek minket (akár a GLXP-nél is), le kell tenni valamit az asztalra, de miből, ha nincs támogatónk? Ezért találtuk hát ki a Kis Lépés Klubot, ahol személyenként minimális összeggel (>1000 Ft) kérjük magánszemélyek segítségét. Továbbra is!
Persze ilyen apránként gyűjtögetve tényleg nehéz lenne összegyűjteni a teljes keretünket. Ezért hamarosan, most hogy már megismertettük magunkat valamelyest a közzel, és lassan kézzelfogható modellek is feltűnnek, beindul a cégekre szabott klubunk is. De addig is, folyamatosan, GLXP-n innen és túl, mert bár továbbra is ez a fő cél, de távolabbi célokat is kitűztünk (mint például a Holdat): Puli needs You!
Valamint gyűlnek a különböző témájú ismeretterjesztő cikkeink, tessék olvasni őket, iskolások pedig továbbra is jelentkezhetnek rajzpályázatunkra!
2010. szeptember 6.
Pulit a Holdra!
Ezer forint kis lépés egy embernek, de közös erővel, együttesen hatalmas lehetőség a Pulinak, a magyar tudománynak és kultúrának!
2010. július 26.
Rádiós és webes munkatársakat keresünk
A csapat létszáma szépen növekszik, ezúttal két meghatározott feladatra keresünk jelentkezőket:
Mikrohullámú rádió szakértő
Feladatok:
műholdas kommunikáció tervezése
szükséges rendszerek építése/beszerzése
elkészült rendszerek üzemeltetése
Amit tudni kell:
rádiós gyakorlat 1-10 Ghz-ig terjedő mikrohullámú sávokon
gyakorlati műholdas kommunikációs ismeretek
használható sávok/szükséges engedélyek ismerete
Honlap-admin és Joomla guru
Feladatok:
honlapunk - www.pulispace.com - Joomla! rendszerének és Joomla-bővítményeinek karbantartása, frissítése a legújabb kiadásokkal
új alkalmazások fejlesztése, elsősorban új bővítmények bekapcsolásával
a tartalomszerkesztők és a dizájner támogatása
Amit tudni kell:
Joomla! 1.5 és a bővítmények (jelenleg: JoomFish, JComments, Akebaa Backup) alapos ismerete
PHP, javascript, ajax, css, html
Ha érdekel a téma, szívesen része lennél a csapatnak, küldj egy önéletrajzot (angolul, pdf-ben) a glxp.hu kukac pulispace.com címre!