Megkerülik a Holdat a kínaiak

Tegnap egy Hosszú Menetelés-3C rakéta startjával útnak indult a Hold felé a Chang'e-5 Test Mission. A Chang'e-5-T1 űrszonda feladata, hogy elrepüljön a Holdig, megkerülje, majd visszatérjen a Földhöz és épségben leszálljon 9 nappal később. Ahogy az előbbi leírás sejteti, ez a repülés elsősorban nem tudományos misszió, hanem technológiai teszt, de a kínai holdprogram számára kulcsfontosságú lépés.

change5_t1_start

 

A kínai űrkutatás vezetői a kétezres évek elején három fő fázist határoztak meg a holdi program számára:

I.) a felszín tanulmányozása Hold körüli pályáról

II.) sima leszállás a felszínre egy leszállóegységgel és roverrel

III.) kőzetminták visszahozatala űrszondák segítségével

Az első kettőt már meg is valósították. A Chang'e-1 és -2 orbiterek feltérképezték az egész Holdat. A Chang'e-3 sikeresen leszállt, és a Yutu rovert is a felszínre tette, bár az aztán nem jutott messze – viszont a hírek szerint egyes műszerei még mindig, számos holdi éjszaka után is működőképesek.

A Yutu a Holdon. Forrás: CNSA/SASTIND/Xinhua.

 A következő lépés lenne a mintahozatal. Az azonban nem könnyű, sokkal inkább bonyolult és veszélyes.

A Chang'e-5 négy fő részből fog állni: a leszállóegységből, a felszállóegységből, a műszaki modulból és a visszatérő űrhajóból. A mintavétel után a felszállóegység a Hold körül visszakapcsolódik a visszatérő modulhoz, átadja a mintákat, majd lecsatlakozik. A műszaki modul végrehajtja a Föld irányú gyújtást, a visszatérő egység pedig visszarepül és keresztülszáguld a légkörön, megvédve az értékes rakományt. Az imént felsoroltakból Kína már számos lépést kipróbált, randevúztattak műholdakat Föld körüli pályán, sőt robotkarral is dolgoztak már odafent. Az utolsó hiányzó láncszemet, a Holdtól való visszatérés viszont még nem.

Tekintve, hogy csak ezt az egy lépést akarják letesztelni, a T1 űrszonda is jóval egyszerűbb, mint a végleges Chang'e-5 lesz. A visszatérő egységet egy DFH-3 műholdplatformhoz erősítették: ezt használják a kínai kommunikációs és navigációs műholdakhoz, de ezen alapult a Chang'e-1 és -2 is. Egyelőre nem tudni, hogy kapott-e helyet rajta bármilyen tudományos műszer, de az valószínű, hogy technológiai kamerák vannak rajta. Ezeket már korábbi űrszondákon is használták a napelemek és a hajtómű ellenőrzésére. Ezek mellett egy rádióamatőr műszer, a Manfred Memorial Moon Mission adását lehet majd fogni, habár az nem magán az űrszondán kapott helyet, hanem a rakéta harmadik fokozatán.

A Chang'e-5-T1 visszatérő egységet illesztik éppen rá a műszaki modulként szolgáló műholdra.

 A visszatérő egység szinte egy az egyben az emberes Shenzhou-űrhajó kicsinyített mása.

Hogy ez mennyire ok vagy okozat, azt csak találgatni lehet. Kína sokszor bizonygatta, hogy még semmiféle emberes holdraszállási tervvel nem rendelkezik. Ugyanakkor többször utaltak rá, hogy az űrszondás program lezárulta és egy moduláris űrállomás felépítése után nem zárkóznának el az ötlettől. Akkor pedig nyilván jól fog jönni, hogy már rendelkeznek ilyen irányú tapasztalatokkal is.

Persze ha már elreptetik a Holdig meg vissza a T1-et, meg is pakolták, bár azt, hogy pontosan mivel, nem hozták nyilvánosságra, Mindenféle mintákat, köztük magokat, növényeket és egyéb létformákat is felküldtek, hogy tanulmányozzák, hogyan hat rájuk az űr, különösképpen a manapság nem nagyon látogatott, Föld körüli pályán túli régiók.

Megszakított belépés: ne próbáld ki otthon!

Visszatérésekor a T1 űrszonda nagy sebességgel becsapódik majd a légkörbe, de 60 km-es magasságon felhúzza a kormányt, és kicsit még visszamegy az űrbe. Ettől a második belépés már lassabb lesz, ezért a hőpajzsnak sem kell akkora forróságot kiállnia. Ez azonban veszélyes mutatvány: ha túl nagyot kanyarodik, túlrepül a leszállóhelyen vagy akár teljesen visszapattan az űrbe, ha túl kicsit, akkor pedig túl mélyre süllyed és megsülhet. Ilyet korábban csak a Holdat szintén ember nélkül körberepülő szovjet Zond-űrszondák csináltak.

A megszakított belépés menetrendje. Forrás: Clem Tillier/NASA.

Ácsi, hol marad a Chang'e-4?

Nem kell aggódni, lesz négyes küldetés is az ötös előtt. A kínaiak jó szokása, hogy az űrszondái másodpéldányait is felhasználja, ezekből lesznek a páros számú küldetések. A Chang'e-4 tehát a roveres küldetés ismétlése lesz 2015-ben, és remélhetőleg a Yutu 1.0 hibáit is sikerül addig kiküszöbölni.

Forrás: Spaceflight 101. Kitartóak odaát még sokkal bővebb leírást találnak.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.