Az űrben jár az Orion-űrhajó

Tegnap még nem sikerült a start, előbb a széllökések, majd a Delta-IV Heavy rakéta üzemanyag-szelepei miatt, de ma már simán zajlott a visszaszámlálás. Az Orion sikeresen pályára állt, és megkezdte négy és fél órás tesztrepülését. Ezen a küldetésen még nem utaznak rajta emberek, csak az űrhajó irányítórendszerét és a hőpajzsot tesztelik le. Ebben a posztban követjük a további eseményeket.

orion-eft1-1

Hogy mi is az az Orion, honnan ered, és mi a NASA célja vele, az a tegnapi posztban olvasható:

Amerika az űrbe megy

Itt pedig a start maga, ha valaki nem látta volna. Például mert a NASA TV is lehalt a start idejére, akkora volt az érdeklődés.

 

13:05

START! A Delta-IV Heavy ezúttal gond nélkül útnak indult. Az Orion a későbbiekben nem ezzel a rakétával fog majd repülni, de a hozzá tervezett Space Launch System rakéta még nagyon messze van az elkészüléstől. A United Launch Alliance Delta-IV Heavy-je jelenleg a legerősebb amerikai gyártású hordozórakéta, ezáltal a legalkalmasabb az Orion felvitelére. Az ULA egyébként egyszerűen a Boeing és Lockheed Martin konzorciumát jelenti, ebből a Boeing gyártja a Delta rakétákat, a Lockheed pedig az Atlasokat.

 

orion-eft1-2

 

14:00

Az Orion most utazik: a második fokozat lekapcsolt, és egy majdnem egy fordulatot kering alacsony az átmeneti, 185x888 km-es pályán. A háromnegyed kör után, 15:00 magasságában aztán újra begyújtja a hajtóműveket a pályamódosításhoz.

Az űrben nem mindegy, mikor merre gyorsít egy űrhajó. Ha menetirányban beletapos a gázba, mint az Orion fog, akkor valójában nem gyorsul fel. Ettől a pályája nyúlik el: egy félfordulattal később gyorsítással átellenes oldalon fog magasabbra érni. Az égi mechanika törvényei szerint a tágabb pályához lassabb keringési sebesség tartozik, vagyis paradox módon a gyorsítással az Orion lassulni fog (de messzebb jut, 5800 km-es magasságig).

14:40

Az unalom űzésére jövőbeni terveket promóznak a NASA TV-n. Ilyen például a lakómodul, ami plusz élet- és rakteret biztosítana az űrhajósoknak, ha hosszabb útra indulnak. A mostani úton viszont még műszaki modulja sincs az Orionnak, pontosabban csak egy tömegszimulátor helyettesíti. A végleges műszaki modul egyébként nem is amerikai gyártmány lesz, hanem az európai, az ATV teherűrhajó műszaki modulján alapuló szerkezet.

Orion_esa

 

 14:50

Közeledünk a pályamódosításhoz. Az utazás alatt az Orion a NASA saját kommunikációs hálózatán, a TDRS műholdakon keresztül átküldött egy csomó adatot és videófelvételt, ez is egy kitűzött feladat volt, amit sikeresen teljesített. Most már visszakapcsolták az élő képet, ezt látná most egy űrhajós:

orion_view1

 

 15:00

Egy közel öt perces gyújtással a második fokozat most megemeli a pálya földtávolpontját 5800 km-re. Űrhajó, emberekkel vagy nélkülük, az Apollö-17, vagyis 1972 óta nem járt ilyen messze, a rekord azótaz űrsikló 612 km-es magassága volt, a Hubble pályára állításakor.

15:10

Tökéletes manőver volt. A következő egy órában az Orion áthalad a Van Allen-öveken, azokon a tartományokon a Föld mágneses terében, ahol az energikus elektronok és protonok felgyűlnek a napszélből. Az űrhajóra záporozó töltött részecskék károkat okozhatnak a számítógépekben, és persze az űrhajósoknak sem lesznek egészségesek, ha egyszer az Orionon utaznak. Ehhez le kell teszteli, hogy az űrhajó mennyire tudja leárnyékolni a sugárzást.

A pályamódosítás amúgy nem csak a földtávolpontot (apogeum, angolul apogee), hanem a földközelpontot (perigeum/perigee) is megváltoztatta. Most ez -20 tengeri mérföld, vagyis -37 km, vagyis metszi a Föld felszínét, tehát már a leszállást is elkezdték előkészíteni. A legnagyobb magasságot 16:10-kor fogja elérni az űrhajó.

orion_orbit1

 

15:15

Heh, arra panaszkodnak a közvetítésben, hogy csend van az irányítóközpontban. Miután az Orion tökéletesen működik, nincs igazán mit megvitatni, ezért mindenki csak nézi a számokat.

15:20

Az Orionon utaznak kisebb kísérletek is: a NASA több életkori kategóriában kiírt versenyt iskolásoknak, az Exploration Design Challenge-t, hogy sugárzásvédelmi rendszereket tervezzenek. A NASA TV-n be is mutatták az egyik nyertest, Christopher Dobynst, aki a szerkezet másodpéldányát tartja a kezében:

orion-spacedesignch

 

 15:40

Haladunk szépen lassan a pálya csúcspontja felé. Kepler törvényei alapján az ellipszis legtávolabbi pontján a legkisebb a keringési sebesség, ezért a dolog eltart egy ideig. Addig aki unatkozik, megtekintheti a nagysikerű Űrjárőrök ‑ Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című tévésorozat első epizódját. A hét részes művet 1966-ban követte el a német ARD adó, ez volt a legelső német scifi tévésorozat.

 16:00

Így 2014-ben természetesen már a NASA-nak is van drónja, egy Predator típusú. Az Ikhana névre hallgató szerkezet már a Csendes-óceán felett repked, élőképet közvetítve, ez is keresni fogja a légkörben ereszkedő Oriont a leszállás idején.

ikhana-pop-meet-nasas-predator-drone

16:30

Rövid szünet után visszatértünk. Az Orion immár közeledik a Földhöz, és levált a második fokozatról és a műszakimodul-szimulátorról. Innentől kezdve csakis az űrhajó rendszerein múlik a küldetés sikere. A következő események: 17:02-kor a saját hajtóműveivel hajt végre pályamódosítást, 17:10-től a sugárzási övek alá ér, és visszakapcsolják a kameráit,  majd 17:18-kor lép be a légkörbe.

orion_separation

 

16:55

A  Delta-IV Heavy második fokozata újra begyújtotta a hajtóműveit, hogy biztonságos távolságba kerüljön az Oriontól. Az Orionnal a NASA visszatér az űrkapszulákhoz: formára egy az egyben az Apollo-t idézi, csak nagyobb, 4 helyett 5 méteres az átmérője. Jelenleg három ilyen űrhajót is fejlesztenek az USA-ban, a SpaceX jól ismert Dragonja mellett a Boeing is dolgozik egyen, de a CST-100 csak alacsony földkörüli pályára fog járni, elsősorban az ISS ellátását biztosítva.

orion_comparison

 

Persze aki jobban szereti a szárnyas űrhajókat, remélhetőleg az sem marad ilyen nélkül. Bár már nem kap plusz támogatást a NASA-tól, a Sierra Nevada cég továbbra is dolgozik a lifting-body kialakítású Dream Chaseren.

Dream_Chaser_pre-drop_test

 

17:05

Az Orion saját hajtóművei is rendben működtek, végrehajtva a pályamódosítást.

 17:18

Az Orion belépett a légkörbe, emiatt időlegesen megszakadt vele a kapcsolat. Az űrhajó a hatalmas sebesség miatt annyira felfűti maga körül a levegőt, hogy ionizálódnak az atomok, a plazmán pedig nem hatolnak át a rádióhullámok.

17:24

Az Orion lelassult, immár szabadesik, hamarosan nyílnak az ejtőernyők.

17:27

Rendben kinyíltak a segéd-, majd a fő ejtőernyők is.

orion_chutes

 

17:30

Az Orion visszatért! Stabilan hullámzik a Csendes-óceánon. Ez egy állókép a tengerészet helikoptereitől, az Ikhana az Orionhoz tartó motorcsónakokat követi.

orion_splashdown_2

 

17:40

Egyelőre várjuk, hogy a tengerészek megközelítsék az Oriont. Az EFT-1 tesztrepülés, jelenleg úgy tűnik, hogy teljes, 100%-os siker volt. A tengerészek közben megkapták az engedélyt az irányítóközponttól az Orion megközelítéséhez. A három főernyőből kettőt sikerült begyűjteni a vízből.

orion_chute_rec

 

18:15

Az Orion még negyed óráig áram alatt lesz, addig nem nyúlnak hozzá a tengerészek. Ha sikerült biztosítani, a USS Anchorage hajó fogja begyűjteni, és visszaszállítani a szárazföldre. Valahogy így, ez a fotó a gyakorlatozás alatt készült:

Orion Program

 

18:45

Az Orion lekapcsolt, megkezdődhet a begyűjtése. A közvetítés is véget ért. A következő Orion majd csak 2018 második felében fog repülni: az Exploration Mission 1 (EM-1) során még mindig emberek nélkül, de már az SLS rakéta első változatával tervezik megkerülni majd a Holdat. Ez a küldetés még nagyobb sebességű légkörbe lépésnek fogja kitenni a hőpajzsot: 11 km/s-mal fog érkezni az Orion, a mostani 8,9 km/s helyett.

Köszönjük a figyelmet!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.