puli

Szeretnél egy rover jogsit?

Nem lehet elég korán kezdeni! A Google Grundon lehet Puli Rover jogsit szerezni. Persze csak ha elég ügyes valaki!

Lezuhantunk

Elvesztettük a kontrollt a rover felett, és kvázi lezuhantunk. Egészen pontosan sok méteren át bucskáztunk jó néhányszor, míg leértünk egy szép hosszú, sziklás lejtő aljára. De túléltük. Még nem tudjuk pontosan, mi történt, de rajta vagyunk. Kaunertal-i benyomások az AMADEE15 marsi szimuláció végén.

Hát, tudják, nem bánnám, ha látnám, hogy sikerül nekik

Ezt Barack Obama mondta GLXP versenytársunkról, az Astrobotic csapatáról. Ha nekik sikerül, akkor a Puli is fent lehet a Holdon; ugyanis velük mennénk. Sivatagot, vulkáni port és most már sziklagleccsert is tudunk, a Holddal is elboldogulunk valahogy.

Lesz-e magyar űrsztriptíz a Holdon?

Akár szexinek is nevezhetnénk azt a megoldást, amivel a NASA „kíváncsisága” 2012 augusztusában kielégülhet a Marson.
A fékezőrakétákkal lelassított egységről ugyanis az utolsó pillanatban derül ki (ld. mellékelt videó), hogy igazából miniszoknya: ekkor villant egyet, ám bugyi helyett egy harisnyatartós fűző pántjaira függesztett autó válik láthatóvá. Ez pedig nem más, mint a szexuális konnotációkkal súlyosan terhelt Curiosity.

A miniszoknya ezután lassú, körkörös csípőmozgásokkal közelít a talaj felé, amíg az autó kerekei talajt nem érnek. Ekkor a miniszoknya lerepül róla, majd rakétái segítségével diszkréten félrevonul valami távoli helyre.

Ahol öngyilkos lesz.

A módszer, ami bármikor megállná a helyét egy új autómodell bemutatóján, a magyar holdkomp leszállása esetén is alkalmazható lenne. Mégsem fogjuk használni.

Az űrsztriptíz kétségkívül nagyon látványos, ám a Holdon viszonylag kevés nézővel kellene beérnünk. Emellett megvalósítása "rohadt bonyolult", ahogy azt főmérnökünk érzékletesen megvilágította előttem. A Curiosity ugyanis voltaképpen egy hajtóművekre szerelt komplett daruval érkezik meg a Marsra.

Komoly technológia kell ahhoz, hogy a miniszoknya alól kikandikáló fűző pántjai ne kuszálódjanak össze, ami – lássuk be – földi viszonyok között is problémás lehet egy első randin. Pláne, a Holddal.

Alapvetően két dolog hiányzik ahhoz, hogy a Curiosity landolási koncepcióját a Puli sikerrel felhasználja holdraszállása során: pár milliárd dollár és kábé ezer tapasztalt szakember. Ennyit azonban még a Vidámpark elvarázsolt kastélyának tükörtermében sem lennénk képesek csatasorba állítani.

És persze az sem mindegy, ha a miniszoknya pántjaival együtt épp a műemlékké nyilvánított Apollo 11-et találná meg a Holdon hara-kiri céljából, amiért az amerikaiak valószínűleg örök időkig hálásak lennének nekünk, magyaroknak.

Ez kábé ugyanolyan lenne, mintha egy restaurátor eltüntetné Mona Lisa arcáról azt a világhírű, sok millió dollárra biztosított mosolyt. Nem véletlen, hogy nincs túljelentkezés erre a feladatra sem.

(A landolással kapcsolatos kérdésekre későbbi posztokban természetesen még visszatérünk. Sokszor.)

Örs vezér tere, jelentkezz!

A magyar űrprojekt profiljába a catering úgy illeszthető be, mint Bud Spencer az űrprogramba, ennek ellenére szükség van rá. És elsősorban nem a szponzorok miatt, hanem mert vicces.

A Puli Space csapatának életében ugyanis a november 11-e igen jelentős dátum, mivel ezen a napon lesz a megnyitója a Gödöllői Ipari Park által felajánlott műhelycsarnoknak, amit rövidesen holdtájnak rendezünk be: itt aztán kedvünkre nyúzhatjuk, tesztelhetjük holdkompunkat. Egyszóval, enélkül olyanok lennénk, mint a NASA Kennedy Space Center nélkül. Vagy mint Geronazzo Mária száj nélkül. És még folytathatnánk.

De nem tesszük, inkább az örökzöld levlistáról idézgetünk. Attól szórakoztatóbb úgysincs. Eleve örömteli látni, ahogy a holdkomp tervezésében elmerült mérnökarcok egyszer csak felbuknak a realitás felszínére, mint a zombik Romero filmjeiben, és elkezdenek logisztikázni valami számukra túl kézenfekvő, evilági ügy megvalósítása érdekében. Mint amilyen a tányérok, vagy a csapattagok Gödöllőre szállítása.

A mérnöki szervezés laikusként onnan ismerhető fel, hogy a forgalmi szerint ötszemélyes, de valójában csak négy személy elszállítására alkalmas autó köré tömegek csoportosulnak, míg más autók töküresen indulnak el.

Egyébként az én bűnöm annyi, hogy elkényelmesedtem. Gödöllő Budapestről valóban nem a Föld-Hold távolsággal vetekszik, de: ha már a csapattagok közül valaki felajánlotta az autóját, illik kihasználni, különben legközelebb fel sem ajánlja.

A legdemokratikusabb persze Zoli volt, aki az elsők között bizonyította önzetlenségét. Örök hála. Megadta koordinátáit is: hol találkozunk, mikor, és azt is, hogy hány személy befogadására alkalmas az autó. Így kezdődött:

"Én megyek Pestről Gödöllőre, kocsival, 4 fő befér."

Mérnökagya azonban nem bírt ellenállni a kísértésnek, hogy még egy csavart belevigyen a dologba. Ettől kezdve a csapat bölcsésztagjai számára egycsapásra követhetetlenné vált a történet, és a középiskolás matekórák szöveges feladatainak fülledt erotikáját kezdte idézni, ahol minden nekifutásra más-más eredmény jött ki. A gonosz ziccer ugyanis így szólt:

"Matyival már megbeszéltem a 14 órát az Árkád (Örs vezér tér) utáni első benzinkútnál kifelé a Kerepesin.
Lehet még csatlakozni."

Azt a sztereotípiákból jól tudjuk, hogy a mérnökök belterjesek (a legkegyetlenebb humoruk is nekik van), de a kaszton kívüliek ilyen övön aluli módon való távoltartására azért – valljuk be – nem lehettünk felkészülve. Mi, bölcsészek.

Mindenesetre én jelentkeztem, de a biztonság kedvéért indulás előtt kétszer is megnéztem, hogy nálam van-e a bérletem. Még szerencsére, hogy elkértem Zoli mobilszámát, amit azonban mindeddig senki nem vett fel.

Épp ezért most az a gyanúm, hogy szimulációs gyakorlaton veszek részt, és mérnökeink a megnyitó apropóját felhasználva valójában azt a nem kívánt helyzetet modellezik, amikor esetleg megszakad majd a rádiókapcsolat a Holdon lévő kompunkkal.

Örs vezér tere, jelentkezz! Hahó!

(Update: A poszt megjelenését követő másodpercekben Zoli felhívott. Ezek szerint telepatikusan vezérelt holdkompunk lesz. Wáú!)