Űrközpont, Magyarország

"Mindenki megnyugodhat: a gigantomán álmodozások kora nem ért véget Magyarországon az olimpiai pályázat visszavonásával. (...) Annak is örülünk, hogy Orbán Viktor a foci mellett új hobbit talált magának. Sok sikert a próbaúton!"

"Hát itt űrállomás épül! Tényleg azt hittem, hogy ez poén, de nem az. Komolyan gondolják. Ha nem ebben az országban élnék, jól szórakoznék rajta."

Ilyen és ehhez hasonló reakciókat váltott ki a február 28-án megjelent hír, hogy Hárommilliárdért épít a kormány ŰRKÖZPONTOT Mátészalka és Kisvárda között egy kétezres faluban.

Természetesen nem ilyen egyszerű a dolog. Többen is ellátogattak Farkas Bertalan szülőfalujába, hogy képbe kerüljenek, miről is van szó igazából: alapjában véve egy  még nagyon kiforratlan turisztikai fejlesztési projektről, aminek valóban része lenne a Farkas Bertalan szűkebb hazájában található múzeum bővítése. 

 "Nem űrközpont épül Gyulaházán és nem hárommilliárd forintból - mondta az InfoRádiónak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármestere. Bardi Béla elkeserítőnek tartja, hogy a média nagy része csak humorosnak szánt, prekoncepciózus és cinikus valótlanságokat közöl az ügyről. "

A témát ezzel akár le is zárhatnánk - történt egy kimondottan ügyetlen kormányzati kommunikáció, megfelelő számú felhördülés, rendes újságírói felderítő munka, és ezzel a dolgok nagyjából-egészéből zsurnalisztikailag rendbe lettek téve.

Ami pedig a nagyközönség tudatában megmaradt - adott esetben már meglévő véleményekre ráerősített -, az az, hogy


Magyarországnak nem kell ilyen úri huncutságokkal mint az űrtevékenység foglalkoznia, rossz helyre kerül az erre fordított pénz.

Ami egyébként a költségvetést illeti, amúgy sem túl sokat áldozunk erre, 2016-banaz ESA 3,4 milliárd eurós költségvetésébe 5 millió euróval szálltunk be, ez messze a legkisebb tagországi hozzájárulás.

Az ESA 2016-os költségvetése a források szerint. A teljes költségvetés 5,25 milliárd euró, amelynek jelentős része az EU-tól és az Eumetsattól érkezik a közös programok finanszírozására (jobb oldali diagram). A nagyobb diagram a tagállami befizetéseket mutatja, amelyek együttesen 3,74 milliárd eurót tesznek ki. Ez az első év, amikor Magyarország önálló (kis) szelettel jelenik meg a diagramon. Kép: ESA, forrás urvilag.hu

Csakhogy.

Február 28-án történt más is, bár ez a hír messze nem vert akkora hullámokat, mint az állítólagos gyulaházi "Space Center": Johann-Dietrich Wörner, az ESA, az Európai Űrügynökség főigazgatója előadást tartott a Műegyetemen. 

Johann-Dietrich Wörner élvezetes beszámolójából viszont néhány pontot érdemes kiemelni. A főigazgató szerint ma már nem annyira űrversenyről mint inkább együttműködésről beszélhetünk, és az új, Space 4.0-nak (vagy New Space-nek) nevezett új paradigmában egyre nagyobb szerepet vállalnak az üzleti alapon működő régi és új piaci szereplők. És ez nem véletlen: Wörner szerint


Az űrtevékenységbe befektetett minden euró a hatszorosát fialja.

Az űrtevékenység globálisan nyit meg lehetőségeket.

Muszáj megismételni:

Az űrtevékenységbe befektetett minden euró a hatszorosát fialja.

És természetesen szó esett a következő nagy tervről is. A Wörner szívügyének mondható Moon Vilage koncepció egy állandó bázis megépítését tűzte ki a Holdon.

A holdi gazdaság. Forrás. Space Angels Network.

A Hold nem csak az ESA főigazgatójánál van fókuszban. Az égi kísérőnkön megtalálható erőforrások felderítését, ezek lehetséges in situ hasznosításának kutatását, végső soron egy holdi infrastruktúra megalapozását és a ciszlunáris ((ez a Föld-Hold közötti tér) gazdaság beindítását tűzte zászlójára a Google Lunar XPRIZE is. 

A japán űrügynökség, a JAXA, és a Luxemburg - SpaceResources.lu - is vizsgálja a holdi lehetőségeket, és tesznek is érte, hogy haladjanak. Mindkét szervezet a GLXP Hakuto csapatát menedzselő ispace, Inc. céggel dolgozik együtt. (Erről itt és itt lehet többet megtudni.)

Németország sem tétlen. Az Audi és a Vodafone Deutschland is megérezte, hogy itt az idő: mindkét óriáscég mellszélességgel beállt a Part-Time Scientist Holdprojektje mögé.

De India és Izrael, az Egyesült Államokból pedig két cég is ott van a rajtvonalon - egyikük partnerünk, az Astrobotic Inc. 

Legutóbb pedig Donald Trump csapata kérdezte a NASA-t, tudnak-e gazdaságilag is érdekes dolgokat csinálni, akár a Holdon is. 

Trump elnök szemügyre veszi a Hold által kínált gazdasági lehetőségeket. Forrás: Motherboard.

Visszakanyarodva a gyulaházi történethez, tapasztalataim szerint itthon az átlagosnál is nehezebb ilyen jövőbe mutató fejlesztésekről "hírt generálni". Holdexpedíció? Magyarok által? Ugye nem komoly? - ezek még a "szolid" visszakérdezések. Nem csak, mint egyébként az egész világra is jellemző, az óriási média háttérzaj, de az itthoni közhangulat sem ad könnyen teret egy ilyen vállalkozásnak.

Pedig a Puli immár közel hét éve dolgozik azon, hogy Magyarország ott lehessen az első tíz nemzet között, amelyek eljutottak égi kísérőnkre.

Egy olyan össznemzeti, politikamentes erőfeszítés megvalósítása az álmunk, ahol egy ország, az itthoni és külhoni magyarság, magánemberek, cégek együtt drukkolnak a projekt sikerének, hogy sok más, sokkal nagyobb ország csapata mellett egy "underdog" - a Puli - is ott csaholjon a Holdon.

Széchenyi Istvánt idézve: Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.

Dr Pacher Tibor

A cikk feletti kép a Rheinische Post beszámolója a március 2--an Düsseldorfban, a Vodafone Deutschland központjában tartott Be smart - Hungarian Tech Day rendezvényről, amelyen több ígéretes magyar startup mellett a Puli is bemutatkozhatott. 

A címlapkép a Kétfarkú Kutya Párt plakátját mutatja. Forrás: MKKP


Szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország eljusson a Holdra?

Told meg Te is!

Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.

Gróf Széchenyi István

A Puli eddigi saját MoonShot történetét nemrég Sopronban mondtam el, a Drón & Robotika Show 2.0-on.