Vörös zászló vörös bolygón?

Emlékszünk még a Fobosz-Gruntra? Igen, ez volt az az űrszonda, ami Oroszország tervei szerint a Mars egyik holdjára, a Foboszra ment volna, de még a földkörüli pályát sem sikerült elhagynia. Röviddel később (2012 elején) a földlakók jó része rémülten kémlelte az eget, várva, mikor szakad a nyakába az orosz szonda. Végül ez is megtörtént, szerencsére, senki nem sérült meg, akta lezárva.
Azt viszont már talán kevesebben tudják, hogy az orosz űrhajó mellett egy kínai szonda is a rakomány része volt. Ez pedig a Jinghuo-1 volt. A terv szerint az alacsony földkörüli pályán végrehajtott gyújtást követően a két űrhajó megkezdte volna 11 hónapos közös utazását a Vörös Bolygó felé, ahova aztán 2012 októberében érkeztek volna meg. A kudarc legalább annyira fájt Kínának, mint Oroszországnak. yinghuo-1.jpgA Jinghuo-1 egy teljes földi évet töltött volna marskörüli pályán, ahol többek közt a bolygó mágneses mezejét mérte volna fel, illetve a légkörből kiszökő ionokat, a Mars ionoszféráját vette volna közelebbről szemügyre, emellett pedig a homokviharokkal kapcsolatban is vizsgálódott volna. Ennek a tervnek lőttek, de úgy tűnik, hogy Kína nem adta fel: egy keringőegységet (és talán egy leszállóegységet is) is eljuttatnának a Marshoz. Ha erre sor kerül, akkor a Földről egy Hosszú Menetelés-3B rakéta repíti majd a Vörös Bolygó felé az orbitert. Kína következő ötéves tervéből nem sok mindent derül ki a küldetésről, de a cikkben idézett, 2011 augusztusi értekezés azért már többet elárul.

Annyi mindenesetre kiderül a tanulmányból, hogy az anyahajót sokoldalú járgánynak szánják. Ez egy jól elnyújtott, ellipszis alakú, magas inklinációjú pályán (85-95 fok) üzemel majd, és a bolygó felszínének, valamint atmoszférájának kémiai és ásványi összetevőit vizsgálja meg. A leszállóegység jó pár napig elemzi a talajt, különös tekintettel a felszín alatti vízjégre, emellett pedig megfigyeléseket végez a marsi klímával kapcsolatban is.

Kína egyébként nyitott a nemzetközi együttműködésre. Van olyan javaslat is, miszerint az Európai Űrügynökséggel kellene összeállniuk a kínaiaknak, ennek keretében figyelnék meg az űrhajó útját, de az együttműködés a szondával folytatott kommunikáció terén is előnyöket hordozna Kína számára.
A terv szerint két tonnás keringőegység valamivel kevesebb, mint egy év alatt állna pályára, majd fokozatosan csökkentené magasságát, amíg megfelelő helyzetbe nem kerül a cirka 18-45 kg-os leszállóegység szabadon engedésére. Utóbbi aztán 16900 km/h sebességgel, egy hőpajzs védelmében lép be a marsi légkörbe, hogy valahol az északi félgömbön érkezzen le a felszínre. A leszállóegység az ún. „fél-puha” landolást ejtőernyővel fejezné be. Valószínűleg a leszállóegység egy tapodtat sem megy majd arrébb – tehát nem roverről van szó – és a tervek szerint mindössze 3-5 napot kellene kibírnia a felszínen.

Később a keringőegység „tudományos adatgyűjtő” pályára áll, ami esetünkben azt jelenti, hogy 300 kilométeres magasságban, két földi évig köröz majd a Mars körül. A dokumentum nem tesz említést arról, hogy kínai űrhajósok utaznának-e a Vörös Bolygóhoz, de a keringőegység feladatai között az alkalmas leszállóhelyek felkutatása, és a vízjég készletek felfedezése is szerepel – ezek az információk pedig határozottan jól jönnek egy emberes küldetés előkészítése során.
 
Egy kínai három orosz és két uniós polgár társaságában már részt vett a Mars-500 nevű izolációs kísérletben. A Moszkva melletti kísérleti létesítményben a hatfős legénység közel 18 hónapot töltött el bezárva, és a különböző a rendszerek, eljárásrendek tesztelésén túl olyan akadályokkal is szembesült, amik egy napon a Mars felé robogó legénységre is várnak.

Kína elég komolyan gondolja jelenlétét az űrkutatásban: 2003. októberében járt az első kínai a világűrben, 2008-ban sor került az első űrsétára, és 2011-2012-ben beüzemelte saját, külön bejáratú kísérleti űrállomását. Egy bővíthető, elemekből összerakható űrállomás is szerepel a tervek között, ezt 2020-ig állítanák földkörüli pályára, ezután kerülhetne sor a holdbázisok létrehozására. A „Mars One”, a valóságshow-elemekkel tarkított kezdeményezés folytán a kínaiak körében egyre népszerűbb a Mars, a Mars One célja egyébként az, hogy 2023-ra kolónia létesüljön a szomszéd bolygón.

A marokkói sivatag után holdjárónk földi prototípusát a Hawaii szigetén található, NASA által is támogatott PISCES központba szeretnénk eljuttatni, ahol aztán jól megfuttatjuk a távoli terepen. Ahhoz azonban, hogy odáig eljuthasson a rover, mindenkinek a segítségére szükségünk van - a Tiedre is. Kis Lépés Klubunkon keresztül támogathatod tereptesztünket, akár rendszeres előfizetéssel is.

2013-08-22_Tweets_Hawaii_585.jpg

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.