Karácsony idején, év végén fokozottan kerül a figyelem központjába az ajándékozás és az "adni és kapni" öröme. Igaz ez a családi életre és a társadalomra is.
A 2014-es év végén is sok összefogásról szóló hír jutott el hozzánk. A "nagy" kampányok mint az Élelmiszerbank, a MikulásGyár, a Jónak lenni jó! vagy az RTL Fókusz több tízmilliós gyűjtése mellett néhány kisebb csoport eredményes segítségéről is hallhattunk. A legtöbbjéről persze nem, így azt sem tudjuk, hány ilyen kezdeményezés volt, de biztos, hogy jó nagy szám jönne ki, ha össze tudnánk számolni.
Ez bizakodásra ad okot. A társadalom mindig jobb, mint amilyennek látszik. Ami viszont egyáltalán nem öröm, hogy ezek a projektek egy nagyon valós társadalmi probléma tüneti kezelését jelentik, nem a megoldást.
A magyarországi szegénységről szóló jelentések és a publikált számok pedig tényleg nagyon elkeserítőek. (Erről pl. itt, itt és itt lehet olvasni.)
De mi köze van ehhez a Holdra készülő Pulinak?
Mi úgy gondoljuk, sok. A szegénységet ugyan nem tudjuk közvetlenül csökkenteni, de többek között:
- fel tudjuk hívni a figyelmet a tudomány szépségére
- megmutatjuk, hogy a tudomány az egyetemes emberi kultúra része
- amely nem utolsósorban óriási hasznot hoz az emberiségnek.
Ez utóbbi működik sokszor olyan területeken is, amire nem is gondolunk: csak egy példa a "füst nélküli kályha", amelyhez hasonlókat a világ sok helyén készítenek, mindig alkalmazkodva a helyi lehetőségekhez.
A tudományon belül, mind az alap-, mind az alkalmazott kutatáson belül sajátos helyet foglal el az űrkutatás, űrtevékenység. Amire sokan még mindig "úri huncutság"-ként tekintenek, ami ráadásul az állam dolga.
De ez egyáltalán nem így van: a Föld körül keringő űreszközök sokasága már régóta nagyon hasznos része mindennapi életünknek és a világgazdaságnak; a rengeteg, földi célra hasznosított eszközről és alkalmazásokról nem is beszélve.
El tudják képzelni, hogy holnaptól megint műholdfelvételek nélkül lesz az időjárásjelentés? Vagy nem lehet több száz TV-csatornából választani az erkélyen lévő "tányér" segítségével, amelyik egy 36.000 km magasan a fejünk felett keringő műholdról veszi az adást?
Ugye nem nagyon. Ezekről a témákról pl. itt meg itt írtunk részletesebben. (Azóta Magyarország is aláírta a csatlakozási szerződést az Európai Űrügynökséggel, a világ űripara pedig 2013-ban a 2012-es 303 milliárdról 314 milliárd dollárra nőtt.)
A kutatás-fejlesztést (K+F) - az űrtevékenységhez is - persze meg is kell finanszírozni. Ebben az államnak éppúgy fontos szerepe van, mint a vállalati és civil szférának. A fejlett államok teljes K+F költése a GDP 3%-a körül vagy afelett van, az EU-s átlag 1,9%. Itthon elindult egy pozitív trend, de még mindig csak 1,44%-ig jutottunk.
Az állami szerepvállalás és a klasszikus mecenatúra mellett az utóbbi években az Internet révén lehetővé vált kutatás-fejlesztési projektek széleskörű közösségi finanszírozása is. A világűrrel kapcsolatban a leglátványosabb projekt eddig talán a Lunar Mission One, amelynek nemrég sikerült közel egymillió dollárt összegyűjteni - ráadásul egyelőre csak arra, hogy egyáltalán komolyan elindulhasson a projekt.
A Lunar Mission One nagyszabású programjához tartozik, hogy legalább 20 méter mélyen "megfúrják" a Holdat (a cél 100 m!); a mintavétel során 4,5 milliárd éves kőzeteket is remélnek találni, amelyek vizsgálatával közelebb juthatunk a Hold és a Föld keletkezésének megfejtéséhez. Ha a kutatók sikerrel járnak, akkor ez a projekt is bekerülhet az űrkutatás ékkövei közé - a közelmúlt mélyűri sikereiről nemrég Friderikusz asztalánál volt szó.
Ezek a projektek nem csak a tudományról, technikáról szólnak, hanem azok népszerűsítéséről, az alkotók kitartásáról, példamutatásról is. Vagy másképp fogalmazva:
Ezeket is visszaadja egy ilyen "
úri huncutság"űrprojekt a társadalomnak.
A Puli országjárásával mi is ehhez járulunk hozzá: csak 2014-ben több, mint húsz helyen jártunk, sok diáknak, a nagyközönségnek és szakmai támogatóinknak, partnereinknek mutathattuk meg eddigi munkánk eredményeit, a tudományos-technikai munka izgalmait és szépségét.
Különösen nagy örömmel tettünk eleget egyik partnerünk kérésének, hogy az érdi Fészek Gyermekvédő Egyesület otthonában is mutassuk be a Pulit - reméljük, a nehéz családi helyzetbe került gyerekeknek tudtunk mi is némi biztatást adni. Ahogy az otthon honlapján olvastuk:
"Üzenet volt ez nekünk, hogy ha vannak álmaink, amiért teszünk és küzdünk, akkor egyszer megvalósulhat minden."
A mi álmunk, hogy 2016-ban Magyarország lehessen a 4. nemzet, amely eszközt juttat el a Holdra.
Ehhez a Puli önkéntes csapata eddig mintegy 50.000 - igen, ötvenezer - munkaórát adott; céges és magánszponzoraink, partnereink anyagi és szakmai támogatásával együtt az elmúlt négy és fél évben így elértük, hogy
- 2011. február 17-én a Google Lunar XPRIZE hivatalos csapata lettünk
- 2013 februárjában a marokkói sivatagban funkcionális tereptesztet végeztünk el
- 2013 decemberében a PISCES központban tervezett holdi küldetésünk szimulációját hajtottuk végre
- 2014 júniusában otthont adtunk a GLXP éves találkozójának, a Google Lunar XPRIZE Team Summit 2014 Budapest-nek
Arany és ezüst fokozatú támogatóink megjelenése a Puli I2.x roverjein,
Jelenleg az I3 nevű űrképes "proto-flight" Puli megalkotásán dolgozunk. Terveink szerint 2015-ben ez elkészül, és megkezdhetjük a "repülő" I4.0 Puli munkálatait is - hogy az 2016 második felében Floridából egy Falcon 9-es rakéta fedélzetén útnak indulhasson a Holdra.
Szeretnénk, ha ez közös sikerünk lenne, és Önök is úgy éreznék, hogy egy kicsit hozzátettek az Apolló legendás pillanatainak életre keltéséhez.
Ezzel 2014-re búcsúzunk itt a 444-en; minden kedves Olvasónknak nagyon Boldog 2015-ös Újesztendőt kívánunk!
Pulit a Holdra!
(X)