Adni jó - kapni jó!

Karácsony idején, év végén fokozottan kerül a figyelem központjába az ajándékozás és az "adni és kapni" öröme. Igaz ez a családi életre és a társadalomra is.

A 2014-es év végén is sok összefogásról szóló hír jutott el hozzánk. A "nagy" kampányok mint az Élelmiszerbank, a MikulásGyár, a Jónak lenni jó! vagy az RTL Fókusz több tízmilliós gyűjtése  mellett néhány kisebb csoport eredményes segítségéről is hallhattunk. A legtöbbjéről persze nem, így azt sem tudjuk, hány ilyen kezdeményezés volt, de biztos, hogy jó nagy szám jönne ki, ha össze tudnánk számolni.

A kevés is tud sok lenni.

Ez bizakodásra ad okot. A társadalom mindig jobb, mint amilyennek látszik. Ami viszont egyáltalán nem öröm, hogy ezek a projektek egy nagyon valós társadalmi probléma tüneti kezelését jelentik, nem a megoldást.

A magyarországi szegénységről szóló jelentések és a publikált számok pedig tényleg nagyon elkeserítőek. (Erről pl. itt, itt és itt lehet olvasni.)

De mi köze van ehhez a Holdra készülő Pulinak?

Mi úgy gondoljuk, sok. A szegénységet ugyan nem tudjuk közvetlenül csökkenteni, de többek között:

  • fel tudjuk hívni a figyelmet a tudomány szépségére
  • megmutatjuk, hogy a tudomány az egyetemes emberi kultúra része
  • amely nem utolsósorban óriási hasznot hoz az emberiségnek.

Ez utóbbi működik sokszor olyan területeken is, amire nem is gondolunk: csak egy példa a "füst nélküli kályha", amelyhez hasonlókat a világ sok helyén készítenek, mindig alkalmazkodva a helyi lehetőségekhez.

A tudományon belül, mind az alap-, mind az alkalmazott kutatáson belül sajátos helyet foglal el az űrkutatás, űrtevékenység.  Amire sokan még mindig "úri huncutság"-ként tekintenek, ami ráadásul az állam dolga.

De ez egyáltalán nem így van: a Föld körül keringő űreszközök sokasága már régóta nagyon hasznos része mindennapi életünknek és a világgazdaságnak; a rengeteg, földi célra hasznosított eszközről és alkalmazásokról nem is beszélve.

El tudják képzelni, hogy holnaptól megint műholdfelvételek nélkül lesz az időjárásjelentés? Vagy nem lehet több száz TV-csatornából választani az erkélyen lévő "tányér" segítségével, amelyik egy 36.000 km magasan a fejünk felett keringő műholdról veszi az adást?

Ugye nem nagyon. Ezekről a témákról pl. itt meg itt írtunk részletesebben. (Azóta Magyarország is aláírta a csatlakozási szerződést az Európai Űrügynökséggel, a világ űripara pedig 2013-ban a 2012-es 303 milliárdról 314 milliárd dollárra nőtt.)

A kutatás-fejlesztést (K+F) - az űrtevékenységhez is -  persze meg is kell finanszírozni. Ebben az államnak éppúgy fontos szerepe van, mint a vállalati és civil szférának. A fejlett államok teljes K+F költése a GDP 3%-a körül vagy afelett van, az EU-s átlag 1,9%. Itthon elindult egy pozitív trend, de még mindig csak 1,44%-ig jutottunk.

Az állami szerepvállalás és a klasszikus mecenatúra mellett  az utóbbi években az Internet révén lehetővé vált kutatás-fejlesztési projektek széleskörű közösségi finanszírozása is. A világűrrel kapcsolatban a leglátványosabb projekt eddig talán a Lunar Mission One, amelynek nemrég sikerült közel egymillió dollárt összegyűjteni - ráadásul egyelőre csak arra, hogy egyáltalán komolyan elindulhasson a projekt.

A Lunar Mission One nagyszabású programjához tartozik, hogy legalább 20 méter mélyen "megfúrják" a Holdat (a cél 100 m!); a mintavétel során 4,5 milliárd éves kőzeteket is remélnek találni, amelyek vizsgálatával közelebb juthatunk a Hold és a Föld keletkezésének megfejtéséhez. Ha a kutatók sikerrel járnak, akkor ez a projekt is bekerülhet az űrkutatás ékkövei közé - a közelmúlt mélyűri sikereiről nemrég  Friderikusz asztalánál volt szó.

Ezek a projektek nem csak a tudományról, technikáról szólnak, hanem azok népszerűsítéséről, az alkotók kitartásáról, példamutatásról is. Vagy másképp fogalmazva:

Ezeket is visszaadja egy ilyen "úri huncutság" űrprojekt a társadalomnak.

A Puli országjárásával mi is ehhez járulunk hozzá: csak 2014-ben több, mint húsz helyen jártunk, sok diáknak, a nagyközönségnek és szakmai támogatóinknak, partnereinknek mutathattuk meg eddigi munkánk eredményeit, a tudományos-technikai munka izgalmait és szépségét.

A Puli országjárása.

Különösen nagy örömmel tettünk eleget egyik partnerünk kérésének, hogy az érdi Fészek Gyermekvédő Egyesület otthonában is mutassuk be a Pulit - reméljük, a nehéz családi helyzetbe került gyerekeknek tudtunk mi is némi biztatást adni. Ahogy az otthon honlapján olvastuk:

"Üzenet volt ez nekünk, hogy ha vannak álmaink, amiért teszünk és küzdünk, akkor egyszer megvalósulhat minden."

A mi álmunk, hogy 2016-ban Magyarország lehessen a 4. nemzet, amely eszközt juttat el a Holdra.

Ehhez a Puli önkéntes csapata eddig mintegy 50.000 - igen, ötvenezer - munkaórát adott; céges és magánszponzoraink, partnereink anyagi és szakmai támogatásával együtt az elmúlt négy és fél évben így elértük, hogy

i25_i20_logo_placement_v2_sideB Arany és ezüst fokozatú támogatóink megjelenése a Puli I2.x roverjein,

Arany és ezüst fokozatú támogatóink megjelenése a Puli I2.x roverjein,

Jelenleg az I3 nevű űrképes "proto-flight" Puli megalkotásán dolgozunk. Terveink szerint 2015-ben ez elkészül, és megkezdhetjük a "repülő" I4.0 Puli munkálatait is - hogy az 2016 második felében Floridából egy Falcon 9-es rakéta fedélzetén útnak indulhasson a Holdra.

Szeretnénk, ha ez közös sikerünk lenne, és Önök is úgy éreznék, hogy egy kicsit hozzátettek az Apolló legendás pillanatainak életre keltéséhez.

"Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen." (Széchenyi István)

Ezzel 2014-re búcsúzunk itt a 444-en; minden kedves Olvasónknak nagyon Boldog 2015-ös Újesztendőt kívánunk!

Pulit a Holdra!

Elisabeth Carrol Smith: Amikor az álmok születnek. Az OURS Alapítvány által szervezett első űrbéli kiállításról. “Selected by the Mir crew as their favorite.”

(X)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.