Néhány napja a világűrben zajló dolgok iránt valamennyire is fogékony lelkek által rég várt hír jelent meg - a nol.hu megfogalmazásában végre eljött az idő, és
Ez kicsit szárazabban úgy hangzik, hogy
"Magyarország lezárta azt a tárgyalási folyamatot, amelynek eredményeként az ország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává válhat - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden (2014 okt. 2., a szerk.) az MTI-vel."
Ez kimondottan jó hír. Mi is nagyon drukkolunk, hogy jó tíz év "európai együttműködő állam" státusz után Magyarország az ESA 21. tagországaként végre révbe érkezzen - bár a rendszerváltáskor ugyanonnan indultunk, a régió országai közül Csehország, Románia és Lengyelország is megelőzött bennünket.
A csatlakozással megnyílik a lehetőség az itthoni űripar számára, hogy részt vehessen az ügynökség összes ipari tenderén, egyúttal egy elég nagy ugrással növekedjen.
Van honnan nőni.
A Magyar Űrkutatási Iroda 2009-ben eléggé lehangoló adatokat mutatott - 1992 és 2009 között az állam átlagban a költségvetés 0,007 százalékát (nem, nem gépelési hiba, valóban hét ezred %), fordította űrprojektekre -, és azóta sem nagyon javult a helyzet. Az ESA csatlakozással viszont ez megháromszorozódhat, és így akár 10 millió Euro - három milliárd forint - fölé emelkedhet a szektor éves teljesítménye.
Ez nagyon szép eredemény lesz, csak sajnos még mindig nem túl sok. De mitől lehetne több, és miért?
Mondjuk például azért, mert
Úgy tíz éven belül tervezi. Természetesen nem a halálát, hanem hogy elinduljanak az első emberek Marsra. És ehhez saját űrhajót is épít.
A 43 éves Musk - akit gyakran neveznek az Igazi Vasembernek is - nem csak az elektromos autók piacán jár új utakon a Teslával. A SpaceX 2002-es alapítása után tíz évvel az első magán-teherűrhajó, a Dragon sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson. A Sárkányt a SpaceX jelenlegi zászlóshajója, a Falcon 9 indította, amely eddig kilenc indításból kilencet sikeresen abszolvált. A cég rendelésállományát tavaly mintegy 4 milliárd dollárra becsülték, amelyben a NASA 1,6 milliárdos megbízása mellett jócskán van kereskedelmi szerződés is.
Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró. A NASA mintegy 18 milliárd dollárból gazdálkodhat évente. Mindez az adófizetők pénze.
A SpaceX-be befektetett pénz nem az; amit pedig megkeres, az egyre inkább nem az.
Ès ez nem csoda. A világ űriparát 314 milliárd dollárra becsülik, és köszöni szépen, rendületlenül növekszik - legutóbb 4 %-kal, 2008-tól 2013-ig pedig összesen 27 százalékkal.
Ennek több mint háromnegyed része a magánszektor teljesítménye.
Az állami űrprogramokra 2013-ban 72 milliárd dollár jutott. És bár igaz, hogy mindig jól jön állam bácsi segítsége, de a továbblépéshez leginkább bevállalós szereplőkre van szükség. Elon Musk-ra és hasonszőrűekre, evangelistákra, űrcowboyokra és űrkalózokra, ha tetszik.
Itthon a Puli csapata négy éve dolgozik azon, hogy Magyarország legyen az első európai nemzet, amely űreszközt küld a Holdra.
(Címlapkép: SpaceX / gizmodo)