Elon Musk a Marsra menne meghalni

Néhány napja a világűrben zajló dolgok iránt valamennyire is fogékony lelkek által rég várt hír jelent meg - a nol.hu megfogalmazásában végre eljött az idő, és

Most már tényleg űrhatalom leszünk.

Ez kicsit szárazabban úgy hangzik, hogy

"Magyarország lezárta azt a tárgyalási folyamatot, amelynek eredményeként az ország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává válhat - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden (2014 okt. 2., a szerk.) az MTI-vel."

Ez kimondottan jó hír. Mi is nagyon drukkolunk, hogy jó tíz év "európai együttműködő állam" státusz után Magyarország az ESA 21. tagországaként végre révbe érkezzen  - bár a rendszerváltáskor ugyanonnan indultunk, a régió országai közül Csehország, Románia és Lengyelország is megelőzött bennünket.

A csatlakozással megnyílik a lehetőség az itthoni űripar számára, hogy részt vehessen az ügynökség összes ipari tenderén, egyúttal egy elég nagy ugrással növekedjen.

Van honnan nőni.

A Magyar Űrkutatási Iroda 2009-ben eléggé lehangoló adatokat mutatott - 1992 és 2009 között az állam átlagban a költségvetés 0,007 százalékát (nem, nem gépelési hiba, valóban hét ezred %), fordította űrprojektekre -, és azóta sem nagyon javult a helyzet. Az ESA csatlakozással viszont ez megháromszorozódhat, és így akár 10 millió Euro - három milliárd forint - fölé emelkedhet a szektor éves teljesítménye.

Ez nagyon szép eredemény lesz, csak sajnos még mindig nem túl sok. De mitől lehetne több, és miért?

Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és a Solar City vezére.Fotó: Wikipédia (Dan Taylor/Heisenberg Media)

Mondjuk például azért, mert

Elon Musk szívesen halna meg a Marson.

Úgy tíz éven belül tervezi. Természetesen nem a halálát, hanem hogy elinduljanak az első emberek Marsra. És ehhez saját űrhajót is épít.

A 43 éves Musk - akit gyakran neveznek az Igazi Vasembernek is - nem csak az elektromos autók piacán jár új utakon a Teslával. A SpaceX 2002-es alapítása után tíz évvel az első magán-teherűrhajó, a Dragon sikeresen dokkolt a Nemzetközi  Űrállomáson. A SárkánytSpaceX jelenlegi zászlóshajója, a Falcon 9 indította, amely eddig kilenc indításból kilencet sikeresen abszolvált. A cég rendelésállományát tavaly mintegy 4 milliárd dollárra becsülték, amelyben a NASA 1,6 milliárdos megbízása mellett jócskán van kereskedelmi szerződés is.

2012 május 22: a Dragon C2+ elindul az ISS-re; ez volt a harmadik sikeres Falcon 9 indítás. Fotó: Wikipédia.

Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró. A NASA mintegy 18 milliárd dollárból gazdálkodhat évente. Mindez az adófizetők pénze.

A SpaceX-be befektetett pénz nem az; amit pedig megkeres, az egyre inkább nem az.

Ès ez nem csoda. A világ űriparát 314 milliárd dollárra becsülik, és köszöni szépen, rendületlenül növekszik - legutóbb 4 %-kal, 2008-tól 2013-ig pedig összesen 27 százalékkal.

Ennek több mint háromnegyed része a magánszektor teljesítménye.

Az állami űrprogramokra 2013-ban 72 milliárd dollár jutott. És bár igaz, hogy mindig jól jön állam bácsi segítsége, de a továbblépéshez leginkább bevállalós szereplőkre van szükség. Elon Musk-ra és hasonszőrűekre, evangelistákra, űrcowboyokra és űrkalózokra, ha tetszik.

Itthon a Puli csapata négy éve dolgozik azon, hogy Magyarország legyen az első európai nemzet, amely űreszközt küld a Holdra.

(Címlapkép: SpaceX / gizmodo)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;