Holdutazást olcsón?!

Sok minden hozzájárul ahhoz, hogy a végén milyen összegnél áll majd a számla a Google által szponzorált Lunar XPRIZE teljesítése után. A cech nagy valószínűséggel az alábbi komponensekből tevődik majd össze. A holdverseny hivatalos blogja nemrég egy posztban tételes bontásban közölte, hogy egyes csapatok mire számíthatnak egy holdutazás során.

Először is ott van a jármű költsége. Ez valószínűleg mindenki számára belátható. Kell keresni egy hordozórakétát, aminek a tetejére holdjárónkat bele lehet tuszakolni. A csapatok többségének ezt valahogy ki kell csengetni. A második tétel maga a holdjáró, azaz a rover költsége. Szinte minden csapat rendelkezik egy valamilyen fejlesztési stádiumban leledző holdjáróval. Ennek költségei közé tartozik a ráfordított munkaidő, a tervezés, az összeszerelés, a különböző rendszerek összelövése majd végül a tesztelés. A harmadik elem - még mindig ugyanezen alkategórián belül - a leszállóegység ára. Nem mindegyik csapat rendelkezik landerrel. Egyesek ugyanazon járművel akarnak a Holdon mozogni, amivel leszállnak a felszínre, mások inkább fizetnek azért, hogy valaki megossza velük leszállóegységét. A társbérlőknek nyilván meg kell fizetniük a fejlesztés felsorolt költségeit a „fuvarozó” számára. Ezzel kapcsolatban várhatóan nekünk is lesznek tapasztalataink.

Landing 3rd Person_0.jpg

A második alkategória a közvetlen üzemeltetési költségeket takarja. Ez a start és a küldetés során keletkező költségeket jelenti. Ide tartozik a küldetés megtervezése, a holdjáróval folytatott Föld-Hold kommunikáció, illetve útjának megfigyelése, de a küldetés után nem árt kiértékelni és elemezni az általa nyújtott teljesítményt. Ebbe a kategóriába tartozhat az üzemanyag ára vagy az indítóállás használatával összefüggő díjak (a repülőtéri illeték mintájára).

Set Aside1.jpg
A közvetett működési költségek alatt azok a pénzek értendőek, amit egy vállalat/csapat fizet a küldetéssel nem közvetlenül összefüggő dolgokért. Ide tartozik például az irodabérlet, a marketing, a jogi költségek, és az utazások (nem, nem a holdutazásé). Azt a már idézett blog is elismeri, hogy ezek messze nem a leglátványosabb tételek, ennek ellenére ezekkel is számolni kell egy küldetés tervezésekor. A hibás költségkalkuláció később komoly hátrányokkal okozhat a projektben.

Biztosítási költségek: Ennek az űrkutatásban jellemzően két vállfaja lehet: egyrészt a hordozórakétára is kötnek biztosítást, másrészt pedig a kereskedelmi műholdak üzemeltetésére. Előbbi elég sztenderd-érték, általában a rakomány értékének 10-30 százalékát teszi ki. A kereskedelmi műhold-üzemeltetési biztosítás főképp telekommunikációs műholdakra vonatkozik, hiszen ezeknek képesnek kell lenniük adatok fogadására és továbbítására, így termelnek pénzt. A kereskedelmi műholdak egy jól ismert technológiát alkalmaznak, így a biztosítás aláírói tudják, hogy milyen teljesítményre számíthatnak. Ez azonban nem feltétlen van így a Lunar XPRIZE csapatai esetében, akik akár új technológiát is használhatnak, pláne, hogy olyan környezetben teszik ezt – optimális esetben a Holdon – ahol 1973 óta senki nem járt.

Amint látjuk – és a GLXP blog is megjegyzi –, egy holdküldetés finanszírozása túlmutat a puszta anyagköltségen, sok más számlát is ki kell fizetni. Ezért gyűjtünk mi is támogatásokat, amelyek sok kis lépéssel segítenek bennünket a Holdrajutásban. Ha ez nem is lesz elég egy hordozórakétára vagy egy Föld-Hold taxira, jelenlegi működésünket komolyan segíti.

A marokkói sivatag után holdjárónk földi prototípusát a Hawaii szigetén található, NASA által is támogatott PISCES központba szeretnénk eljuttatni, ahol aztán jól megfuttatjuk a távoli terepen. Ahhoz azonban, hogy odáig eljuthasson a rover, mindenkinek a segítségére szükségünk van - a Tiedre is. Kis Lépés Klubunkon keresztül támogathatod tereptesztünket, akár rendszeres előfizetéssel is.

2013-08-22_Tweets_Hawaii_585.jpg

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.