Kraftwerk

Chris Kraft a NASA igazi nagyágyúja a hatvanas évek eleje óta. Eric Berger interjút készített a nyugalmazott küldetésirányítóval, aki nem rejtette véka alá véleményét: szerinte a NASA jelenleg rossz úton jár, és nem aszteroidák befogásán kellene törnie a fejét. Gigarakéták helyett az USA-nak inkább nemzetközi összefogás keretében kellene visszatérnie a Holdra. 

Riporter: Tudom, hogy Önnek nem tetszik a NASA Space Launch Systemmel (SLS) kapcsolatos megközelítése. Miért van ez?
Kraft: Védhetetlen álláspont, hogy szükség lenne egy nagy rakétára. Léte sem költségoldalról, sem a küldetési terv szempontjából nem igazolható. Egyszerűen nincs semmi értelme.

R.: Kezdjük a költségekkel. Tisztában vagyok azzal, hogy sokba kerül.
K.: Az SLS-sel a mérete a gond: olyan hatalmas, hogy ez az összes folyamatot nagyon megdrágítja. Nagyon drága megtervezni, nagyon drága kifejleszteni. Hajszálvékony büdzséje lesz a NASA-nak, amikor elkezdik majd fejleszteni. Mindenféle műszaki és fejlesztési problémával találják majd szemben magukat, amik a fejlesztési költségeket csak még feljebb tornásszák. Aztán ott van ennek a szörnyetegnek az üzemeltetési költsége, ez pedig felemészti a NASA-t, ha egyáltalán eljut odáig. Ez esetben évi egynél többször nem repülhet, mivel a költségvetés többre nem lesz elegendő. Így aztán lesz ez a rakétaszörnyeteg, a benne rejlő hatalmas kapacitással, de nem tudjuk megépíteni, mivel nincs rá pénzünk, és ha lenne is, akkor sem fogjuk tudni üzemeltetni. (Az alábbi archív képen Chris Kraft látható a Gemini-7 küldetése alatt, 1965-ben.)Chris_Kraft_mission_control.jpgR.: Mi az alternatíva?
K.: A privát szektorban ott van az Atlas- és a Delta-rakéta, az európaiak pedig az Ariane-t használják. Az oroszoknak rengeteg rakétájuk van, amik nagyon megbízhatóak, és a használattal egyre inkább azok lesznek. És ez az, amit az SLS sosem mondhat majd el magáról. Soha, mivel nem engedhetjük meg magunknak, hogy ehhez elégszer felbocsássuk.

R.: Sokat spórolhatna a NASA, ha új rakéták fejlesztése helyett meglévőket használna?
K.: Mi olyan fantasztikus abban, hogy az SLS képes felemelni 120 tonnát? Miért nem használjuk azt, amink van, és juttatjuk fel a járműveket az űrbe részletekben, ahogy az űrállomás esetében is történt? Ez a helyes út. Végül úgyis eljutunk oda, amikor még egy igazán nagy rakétára sem tudunk majd mindent felpakolni, ami ahhoz kellene, hogy eljussunk úticélunkhoz. Akár a Hold lesz az úticél, akár a Mars, bizonyos munkálatokat el kell majd végezni földkörüli pályán, vagy esetleg holdkörüli pályán, ahol aztán össze kell szerelni az egészet, kell üzemanyagraktár, és kellenek emberek, akik működtetik, mintha csak Cape Canaveral lenne az égben. Minden szakember ugyanerre a következtetésre jut. Ha megkérdezik a JSC-t, azt felelik, hogy a világűrben szükség van egy összeszerelő állomásra, üzemanyagraktárral, ahol mindent összeraknak, aztán lehet is menni.

R.: A NASA dicső napjaiban ott volt a Saturn-V, ez a hatalmas rakéta. Ez az asztronautákat hétszer repítette a Hold felszínére. És aztán a NASA nem tudta finanszírozni. Megismétli magát a történelem?
K.: Igen. Ugyanazt a modellt vettük most is célba, csak rosszabbul. Ez a helyzet. Megvan a szakértelmünk, tudjuk, milyen szervezeti felépítés kell mindehhez, mégsem vesszük figyelembe. Ennek így semmi értelme. Itt van ez a hatalmas potenciál, amivel pályára lehetne állítani dolgokat, ez már létezik, és mégsem fogjuk használni. Az országszerte készített tanulmányok szerint pedig ez lenne a helyes út. Ez így tragédia. Tényleg az.

R.: Szintén nem rajong a NASA azon tervéért, hogy befogjanak egy aszteroidát, a Hold közelébe hozzák, majd embereket küldjenek rá. Miért?
K.: A Kongresszus többsége szerint a NASA rossz úton jár. Azt is mondják, hogy nem nyerte el a tetszésüket az aszteroidás küldetés gondolata. A Kongresszus többsége azt szeretné, ha a NASA visszatérne a Holdra. Ugyancsak ez a célja világszerte szinte az összes szervezetnek. Kína a múlt héten jelentette be, hogy el fognak menni a Holdra. Nem csak azért akarnak odamenni, mert nincs más, hanem mert ez egy olyan hely, ahol minden szempontból (tudományos célból és nyersanyag-kitermelés miatt is) jelen kell lenni. Miért ne lehetne létrehozni a Holdon egy gyárat, ahol napelemtáblákat készítenének? A napelemek elegendő áramot biztosítanának a holdi közösségnek, és akár a Föld népességének felét is el lehetne látni árammal egy Holdra telepített napelem-farmról. Szerintem a világ a Holdban gyakorlati lehetőségeket lát. És ennek világméretű projektnek kellene lennie.

R.: Úgy érti, hogy az európaiakat is be kellene vonni ebbe?
K.: Pontosan. És az is tény, hogy az európaiak azt javasolták a NASA-nak, hogy ők a Holdra akarnak menni, de nem tudnak, mivel a NASA nem oda akar menni. Úgy látják, hogy megköti a kezüket a NASA akarata. Sokan vannak a NASA topmenedzsmentjében azok, akik szívesen vennék, ha az USA részéről a következő lépés a Holdra való visszatérés lenne, akárcsak a többi nemzet, akik a Nemzetközi Űrállomásban részt vesznek, viszont vonakodnak erről nyíltan beszélni a jelenlegi kormány megszorításai miatt. (Folyt.köv.)

Az tuti, hogy a Puli Space csapatának holdjáróját nem az SLS viszi magával. A holdutazásig roverünknek még sok teszten kell átesnie, mielőtt elindulhatna egzotikus úticélja felé. A marokkói sivatag után holdjárónkat a Hawaii szigetén található, NASA által is támogatott PISCES központba szeretnénk eljuttatni, ahol aztán jól megfuttatjuk a távoli terepen. Ahhoz azonban, hogy odáig eljuthasson a rover, mindenkinek a segítségére szükségünk van - a Tiedre is. Ezen az indiegogo-s kampányon keresztül támogathatod a Hawaii tereptesztet. A támogatás jutalommal is jár: a Kis Lépés Klub tagság a minimum, de limitált-szériás Puli-póló, üvegtömbbe lézergravírozott és 3d-nyomtatott mini-rover is jár a nagyobb összegekért. Sőt, twittelni is lehet majd a roveren keresztül Hawaii-ról!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.