Kína még idén holdraszáll?

Talán, igaz, "csak" robottal. Ha minden a jelenlegi tervek szerint alakul, akkor idén decemberben a Holdra száll a kínaiak Lunohodra erősen emlékeztető – bár annál némiképp kockább – rovere, a Holdistennő-3: azaz Chang’e 3. Ha sikerrel jár a küldetés, akkor a szovjet Luna-24 1976-os landolása óta ez lesz az első „finomhangolt” leszállás – azaz nem becsapódás – a szomszédos égitesten. A Chang’e angol nyelvű átirata elég beszédes, legalább kétféleképpen értelmezhető: jelenthet változást és aprópénzt is. A kínai űrprogramot költségvetési oldalról nehéz megközelíteni, lévén a számok nem publikusak, marad a változás.

Igazából a kínaiak a holdraszállás amerikai receptjét követik. Eddig már két szondát repítettek el a Holdig, a Chang’e-1-et és a 2-t, ezzel véget is ért a program első szakasza. A jelenleg körvonalazódó Chang’e-3 valahol a holdraszálláshoz vezető út első harmadán van: két rovert küldenének ugyanis a Holdra, a 3-ast ugyanis a 4-es követi. A Chang’e-5 szintén robotos küldetésnek ígérkezik, ez azonban már talajmintát is küldene a Földre, Kína reményei szerint minderre 2017 tájékán kerülhet sor. Ezután kerülhetne sor az emberes holdraszállásra. A Chang’e – vagy Csang-O – egy kínai istennő neve, akiről Michael Collins is megemlékezett „Carrying the Fire” című könyvében:

„Houston is kiveszi a részét a zűrzavarból mivel folyamatosan szóval tart minket, most éppen a nap híreit olvassák be. „Az Apolloval kapcsolatos címlapsztorik közül van itt egy, amelyikben azt kérik, hogy jól nyissátok ki a szemeteket, mert egy csodálatos lányt láthattok egy nagy nyúl társaságában. Egy ősi legenda szerint bizonyos Csang-O nevű gyönyörű kínai lány négyezer éve a Holdon él, mivel valószínűleg oda száműzték, azután, hogy ellopta férjétől a halhatatlanságot jelentő pirulát. A társát is megkereshetitek, egy nagy kínai nyúl személyében, amit könnyű lesz felismerni, mivel folyton a hátsó lábain áll egy fahéjfa árnyékában.” Jézusom, vajon ezt csak álmodom? Itt vagyok félálomban, miközben egy kávéval teli tubussal bajlódok, két jóbarátom nemsokára elindul a Hold krátermezőihez, hogy csatlakozzon egy fa alatt várakozó kínai nyúlhoz!”

Az Apollo-11 rádióforgalmazásában mindennek természetesen nyoma van, ide kattintva ellenőrizhető is, amikor a Houstonban üldögélő CapComnak Collins az alábbi szavakkal válaszolt:
"095:18:15 Collins: Okay. We'll keep a close eye out for the bunny girl. (Oké. Majd odafigyelünk a nyuszilányra.)"
De visszatérve a kínai tervekhez. A Chang’e-3 a Sinus Iridumba érkezne, ami nagyjából pont a másik végén annak a holdtengernek, ahova annak idején az Apollo-15 is leszállt.
A landolás után a napelemmel működő rover legördül a leszállóegységről,és megkezdi alsó hangon három hónaposra tervezett küldetését, amit valószínűleg a mintegy kéthetes holdi éjszakák miatt sok kényszerpihenő tarkít majd.

A leszállóegység azonban a továbbiakban kutatóbázissá lényegül át, és úgy tűnik, ez lesz a küldetés igazi attrakciója. Ez abból feltételezhető, hogy nem a holdjáró kapta a rádióizotópos termoelektromos generátort, hanem a lander, így utóbbit „hidegen hagyják” a holdi éjszakák. Change-3.jpg
A landeren ezen kívül egy optikai távcső is helyet kap, illetve egy kütyü, amivel elemezni lehet a holdi regolitot.

Ha minden igaz, a rover 120 kilós lesz, ebből 20 kilót tesz ki a tudományos felszerelés. A terv szerint a landertől egy 5 kilométer sugarú körön belül császkál majd. Ez a cikk szerzője szerint elég ambiciózus terv, mivel a Spirit és Opportunity roverek a Marson mindössze 2-3 kilométert tettek meg az első évben, de a kínai példány állítólag fejlettebb technológiával rendelkezik majd, és több napenergiát képes magába szippantani.

A rover egyes-egyedül, földi beavatkozás nélkül felismeri a veszélyes helyeket, és elkerüli azokat, de képes önálló navigációra is. Erre azonban alighanem kevés szüksége lesz, mivel a rádiójelnek csak 1,3 másodpercbe telik eljutni a Holdig, így a robotot általában egy földi „sofőr” távvezérli majd. A már említett tudományos szállítmány része lesz egy alfarészecske-röntgen-spektrométer, ami az összes NASA marsjárón az alapfelszereltséghez tartozik, segítségével pedig geokémiai elemzésekre lehet sort keríteni. A rover hasán lesz egy radar is, amivel a regolit szerkezetét és mélységét vizsgálja, illetve a talajszint alatti réteget is megvizslatja.

Az már biztos, hogy a kínaiakat illik komolyan venni, hiszen a Chang’e-2 – miután több hónapig holdkörüli pályán időzött – fogta magát, és 2011. áprilisában átruccant egy másfél millió kilométerre lévő ponthoz, ahonnan némi ismételt pályakorrekciót követően elsuhant a 4179 Toutatis kisbolygóhoz, a találkozásról hét fotót készített.

Lájkoltad már a Puli Space-t a Facebookon? Folyamatosan olvashatsz friss hazai és nemzetközi híreket a Hold-kutatásról, űrgépek fejlesztéséről, támogatóinkról!
-------------
TÁMOGASS MINKET!
Lépj be a Kis Lépés Klubba vagy vállalkozásként irány a Puli Indítóállás! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén is magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp...

matrica_nyomd-meg_sm.jpg

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.