Cubesat-invázió várható

Mindeközben a Google által szponzorált Lunar X PRIZE verseny csapatai sem tétlenkednek, mai posztunkban az egyik márciusi összefoglalóból szemezgetünk. Az amerikai Team Frednet, és az általuk létrehozott Nyitott Világűr Társaság elkötelezettnek tűnik aziránt, hogy kockaműholdakkal – cubesatokkalárassza el a világűrt. A Small Commercial Payload, illetve Small Cubesat Payload néven is ismert programot öt éve fejlesztik a NASA egyik programja és a GLXP holdverseny égisze alatt; 2015 januárra tervezik a startot.

A terv egyelőre az, hogy 50-100 kockaműholdat, ún. cubesatot engednének szabadon alacsony földkörüli pályán, az alapegység – ilyen a jelenleg is földkörüli pályán keringő és még mindig kiváló állapotban lévő Masat-1 is – súlya nem haladhatja meg az egy kilót, űrtartalma pedig 1000 köbcenti, ebből következően élhosszúsága 10 centiméteres. Ez az alap. Ettől lehet persze igényelni nagyobbakat is, azonban ezek mérete minden esetben az előbb vázolt alapkocka többszöröse lehet csak: létezik 10x20, 10x30, 20x20 vagy 20x30 centis méret is, ami igazából már téglatest. Az 50-100 darab kocka és téglatest a hordozórakéta „rakterébe” kerül, ahonnan aztán a megadott pillanatban kirepülnek a világűrbe. 800px-CubeSat_in_hand.jpg
Felmerül a kérdés, hogy egy Holdra induló küldetés miért foglalkozik egyáltalán az alacsony földkörüli pályával? A válasz prózai: a csapatnak pénzre van szüksége. Az előzetes tervek szerint a kockák és téglatestek a Holdra induló űrhajójuk legfelső rakétafokozatában kapnának helyet, és még az út elején szétszórnák őket. Egy tíz centi élhosszúságú kocka pályára állítása általában nem haladja meg a 100 ezer dollárt - átlagosan 85 ezer dollár körül mozog egy-egy példány útiköltsége. Valamilyen mértékű kedvezményre is számíthatnak azok, akik szándéknyilatkozatukat és a jelentkezési lapot 2013. március 29-ig elküldik. Kerüljön csak a legkisebb egységből, a sztenderd kockából száz darab a fedélzetre, és máris rögtön nyolc és félmillió dollárnál járunk, ami nem rossz alap egy holdutazás kivitelezéséhez – egyes tervek szerint a dobozolás után az űrhajó tovább utazna a Hold irányába, ahol leszállóegységével megkísérli majd a landolást. Persze, nyolc és félmillió dollár nem elég egy holdutazáshoz. A versenyben résztvevők közül három csapat hozta nyilvánosságra kalkulációját, a legoptimistább számítások szerint sem lehet megúszni a dolgot 24 millió dollár alatt, két csapat pedig nagyjából 30 millió dollárra tippeli a teljes cechet.
Az ötlet egyébként önmagában zseniális, mivel a kutatóintézetek számára szinte ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a világűrben kísérleteket hajtsanak végre. A MaSat-1 egyetlen 10x10x10-es kockában utazik már több mint egy éve: a kockában találhatók a legkülönfélébb mérőműszerek, a rádióadó, és minden más, ami csak bezsúfolható – az egykilós súlykorlát figyelembe vételével – egy ilyen szűk térbe.

Nagyon úgy tűnik, hogy a GLXP-verseny élmezőnye a 2015-ös start mellett tette le a voksát. Ezt erősíti meg a Moon Express-szel készített BBC-tudósítás is, amit ide kattintva lehet megtekinteni.
Ebben űrverseny helyett holdbányász-versenyről beszélnek. A Moon Express a NASA-val együttműködésben a Ames Kutatóközpont területén kapott egy épületet, ahol kedvükre tesztelhetik a leszállóegységüket. A landolást teljesen automatikusan kell végrehajtani, mivel nincs elég idő arra, hogy a küldetésirányításból beavatkozzanak az ereszkedés utolsó fázisában.

Bob Richards, a Moon Express főnöke szerint platinacsoportba tartozó fémek várnak ránk a Holdon, emellett pedig víz, ami egyben rakéta-üzemanyagot jelent - azontúl, hogy elengedhetetlen kelléke az életnek, a mezőgazdaságnak. A holdi nyersanyagok feltárása az első lépés, de ezt sokan tervezik, többek között például Kína is, ami holdszondákat indított útnak, és minden esély megvan arra, hogy a közeljövőben robotos landolásra kerüljön sor – ahogy arra is, hogy kínai asztronauták – taikonauták – lépjenek a Holdra.
Érdekes kérdést feszeget a BBC, ami rövidesen nagyon aktuális lesz: kit illet a kitermelt holdkőzet? Vajon egy ország kisajátíthatja-e a Holdat? Az 1967-es Világűr egyezmény szerint ez nem lehetséges, de a képlet azért nem ilyen egyszerű. A Holddal kapcsolatban területi követeléssel egyetlen ország sem léphet fel: nem birtokolhatja senki, viszont bárki odamehet, és kedvére használhatja, illetve kitermelhet bármit - így jellemzi az elég kuszának tűnő jogi helyzetet a BBC által megszólított James Dunstan űrjoggal foglalkozó szakember.
A jogi kérdések rövidesen terítékre kerülnek. Bob Richards (is) arra számít, hogy a következő évtizedben valósággal megrohamozzák a Holdat a különböző küldetések, amik egy része szinte biztosan magán - és nem államilag finanszírozott - misszió lesz.

Lájkoltad már a Puli Space-t a Facebookon? Folyamatosan olvashatsz friss hazai és nemzetközi híreket a Hold-kutatásról, űrgépek fejlesztéséről, támogatóinkról!
-------------
TÁMOGASS MINKET!
Lépj be a Kis Lépés Klubba vagy vállalkozásként irány a Puli Indítóállás! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén is magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp...

matrica_nyomd-meg_sm.jpg

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.