GLXP: villantott a chilei és a román csapat

A Google által szponzorált Lunar X PRIZE versenyben megmaradt mindössze 23 csapat közül a chileiek egy aprócska holdrobottal, a Dandelionnal kerültek nemrég a figyelem középpontjába: a fejlesztés ugyanis a finisbe ért. Ezzel ők lehetnek az első csapat, amelyik elkészül űrképes holdjárójával. Az AngelicvM egyetemekkel működik együtt: a Puerto Monnt-ban található Austral de Chile egyetemen készül a holdjáró, míg a Concepción egyetem fejleszti a hajtóművet, amit a holdkörüli pályán használnak majd. Így néz ki egy majdnem-kész holdjáró: 1_12_18_2012_14627_550.jpg
„A fejlesztések befejező fázisában vagyunk a robottal, ami teljes mértékben megfelel a világűr követelményeinek” – mondta Mauricio Henriquez az Austral de Chile egyetemen a roverfelelős szakember, aki hozzátette, hogy a robot 2014 közepén indulhat is Holdra. A Dandelion gyakorlatilag önmaga tükörképe: az alja – legalábbis szemre és kívülről nézve – teljesen megegyezik a tetejével, a hátát és a hasát is napelem borítja. Így ha a robot netán egy hátast dobna a Holdon, elméletileg akkor sem ütne be a krach, mivel gyakorlatilag teljesen mindegy, melyik oldala van felül.

Más kérdés, hogy a nagyon ragaszkodó természetű, elektrosztatikusan iszonyatosan töltött holdport ezek a lábak mennyire kavarják majd fel. Ez azért lehet veszélyes, mert a holdi homok előszeretettel tapad például a rover napelemeire (amit onnan már csak smirglivel lehetne leszedni, ez ugyebár sem a napelemek károsodása, sem a smirglit tartó kéz hiánya miatt nem elképzelhető). A rover berendezéseit károsító felverődő holdpor lehetősége egyébként valószínűleg minden csapat mérnökeinek visszatérő rémálma. Épp ezért valószínűleg a chileiek is óvatosan közlekednek majd a robottal a szomszéd égitesten, talán még az alábbi videóban látható sebességnél is lassabban (igaz, a Holdon talán nem kell ennyire aggódni a robot mellett elhúzó autó gonosz árnyéka miatt, ami a nézőkben egy pillanatra szorongást okozhat: kétségkívül nem veszélytelen, ha egy parkolóban próbáljuk ki fejlesztésünk gyümölcsét.)

Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a rover turmixkerekei nitinolból készültek, ami egy nikkel és titánium fémötvözet. Ez a szuperelasztikus anyag „emlékszik” eredeti alakjára: egy adott hőmérsékleten deformálódik, majd visszanyeri régi formáját, ha az átalakuláshoz szükséges hőmérséklet fölé melegedik.

Az ország előretörését jelzi, hogy a Google Lunar X PRIZE verseny megmaradt résztvevőinek következő éves találkozójára is náluk kerül sor idén áprilisban. A chilei főváros a szervezőnek jelentkezett görögöket és japánokat ütötte ki, amit Jennifer Sisemore, az X PRIZE Alapítvány munkatársa a Chilét a csillagászathoz fűző erős szálakkal magyarázott. A cikkből az is kiderül, hogy Santiago de Chile felkeresésén kívül az Atacama sivatag is célpont lehet a versenytársak számára: ez ugyanis elsősorban a roverek teszteléséhez nyújt kiváló terepet.

Az utóbbi idők térségünket felkavaró hírét a románok szolgáltatták. A Google által szponzorált Lunar X PRIZE verseny egyetlen román csapata egy 1,1 millió dolláros szerződést hozott tető alá az Európai Űrügynökséggel. Az ExoMars-programban való együttműködés során az ARCA egy ballon segítségével felviszi az ESA Marsra szánt tesztjárművét, amit 30 kilométeres magasságból leejtenek a Fekete-tenger fölött. A több mint féltonnás cucc szabadon esik, míg el nem éri a 0,8 MACH sebességet. Ekkor kinyitja az ejtőernyőit, amit így repülés közben lehet tanulmányozni a szimulált marsi légköri viszonyok között. A repülési adatokat a DTV az ARCA Repülésirányítási Központjának továbbítja. A román csapat az együttműködés során két ballont és tesztjárművet épít, bár a feladatuk az ejtőernyő tesztelése lesz.

Az ESA ExoMars programja nem meglepő módon a Mars bolygó felfedezését tűzte ki célul. A küldetés a terv szerint 2016 januárjában indul útnak egy Proton-rakéta közreműködésével. Az űrhajó egy keringő- és egy leszállóegységből áll majd. Az előbbi neve a Trace Gas Orbiter, utóbbié pedig az EDM lesz (Entry, Descent and Landing Demonstrator Module). Az utazás körülbelül kilenc hónapig tart majd, ahogy a NASA Curiosity marsjárója esetében is történt.
Három nappal az érkezés előtt az EDM leválik az Orbiterről, és belép a Mars atmoszférájában. Egy ejtőernyő segítségével lassítja magát, hogy aztán fékezőrakéták segítségével puhán leszálljon a marsi talajra. Ezzel gyakorlatilag kiderülhet, hogy az európaiak meg tudják-e meg tudják-e tenni azt a csodát, ami a NASA-n kívül még soha, senkinek sem sikerült: épségben leszállni a Marsra.

Az Orbiter először elliptikus pályára áll a Mars körül, majd bele-bele kóstolva a Mars légkörébe végül a felszíntől 400 kilométer magasan körpályára vált, ahol méréseket végez. Mint kiváló házi csillagászunk írja a blogján: "A keringőegység fő tudományos feladata a nevének megfelelően a légkörben nyomokban jelen lévő gázok, elsősorban a metán meg egy csomó más (formaldehid, metanol, vízgőz, stb.) gyakoriságának, eloszlásának és változásainak feltérképezése lesz. A metánt ugyanis valaminek folyamatosan pótolnia kell, és egyelőre nem tudni, hogy geokémiai (vulkanikus, hidrotermális) vagy pedig biológiai folyamatok biztosítják-e. A légkör vizsgálata mellett persze folytatja a korábbi orbiterek, mint a Mars Reconnaissance Orbiter munkáját a felszín térképezésével. A tudományos munka mellett a másik fontos feladata az adatkapcsolat biztosítása lesz a felszínen dolgozó landerek, roverek és a Föld között, a tervek szerint 2022-ig."

Lájkoltad már a Puli Space-t a Facebookon? Folyamatosan olvashatsz friss hazai és nemzetközi híreket a Hold-kutatásról, űrgépek fejlesztéséről, támogatóinkról!
-------------
TÁMOGASS MINKET!
Lépj be a Kis Lépés Klubba vagy vállalkozásként irány a Puli Indítóállás! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén is magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp...

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.