Láss Armstrong szemével!

Ironikus módon Armstrongról az egyik legjobb kép saját, Aldrinról készített portréja lett, akinek sisakrostélyában ő tükröződik. A Holdon Neil Armstrong készítette a fényképek többségét, emiatt aztán legtöbbször csak egy árnyék látszik belőle.  Viszont rekonstruálni lehet, hogy a leszállóhelyen milyennek látta a Holdat. Egy dán fotós ezt most nagy felbontásban meg is tette.

Eddig tizenkét ember járt a Holdon mindössze három év leforgása alatt: minden Apollo-misszió során ketten léptek a szomszédos égitestre, harmadik társuk ezalatt holdkörüli pályán keringett a fejük fölött.
A tizenkét emberhez 6 küldetés (Apollo 11, 12, 14, 15, 16, 17) tartozik tehát; ne feledjük, hogy az Apollo 13 sosem szállt le a Holdra, az is nagy szó volt, hogy egyáltalán túlélték az utazást.)

Mivel minden Apollo-küldetés alkalmával egyszerre ketten tartózkodtak a Holdon - és mindkettejükhöz egy-egy kamera is tartozott - az Apollo 11 esetében Armstrongról leginkább társa, Buzz Aldrin készíthetett volna képeket, ő azonban nem épp japán turistát megszégyenítő sebességgel kattogtatott.

Szinte az összes fotót Armstrong lőtte, ezért aztán elvétve szerepel a képeken – legtöbbször csak az árnyéka látszik. Ironikus módon az egyik legjobb kép önmagáról épp Aldrinról készített portréja lett, akinek sisakrostélyában a fotós Armstrong tükröződik. hasselblad.jpg

A küldetések során sokezer fotó készült. A holdasztronautákat 60 mm fókusztávolságú, polárszűrővel ellátott Biogon lencsékkel és Hasselblad 500 EL típusú készülékekkel szerelték fel, utóbbiba speciális Kodak Ectachrome 160-as film került. (Egy-egy gép jutott mindenkire.)
A gépet egy speciális övvel a mellkasukra rögzítették [ld. a fenti képet]: az űrhajósoknak kereső nélkül kellett boldogulniuk, "vakon" fényképeztek – ez azonban a képek többségén egyáltalán nem érződik. Nem hiába volt a sok földi felkészülés és pszeudo-holdséta. A tizenkét fényképezőgép – így Armstrongé is – jelenleg a Holdon hever, az asztronauták ugyanis csak a filmet hozták vissza magukkal.

Az űrhajósok azonban nem csak vadul kattintgattak – különben sem társasutazáson vettek részt, akadt dolguk bőven - hanem sorozatfelvételeket is készítettek: többségüket már sok helyen publikálták, a kétezres évekig azonban ezek a képek csak kis felbontásban és méretben jelentek meg.
Az eredeti filmeket aztán 2000 és 2005 között nagy felbontásban újra beszkennelték, a végeredményt pedig egy héttel az Apollo 11 harmincötödik évfordulója előtt hozták nyilvánosságra.

Ezekből Hans Nyberg dán fotós interaktív körpanorámát készített. Eredetileg az első emberes holdraszállás 35. évfordulójára már készen is volt a Holdat megjárt hat Apollo-küldetés fotóiból összeállított körpanoráma.

„A 2004-ben végzett újabb szkennelés 18000 pixel szélességű panorámaképeket tett lehetővé” – nyilatkozta Nyberg. „Ez jóval nagyobb volt annál, amit akkoriban publikálni akartam, de ma már ennél jóval nagyobb képek sem okoznak gondot. A képillesztő programok is sokkal fejlettebbek annál, amit 2004-ben használtam: a durva illesztést gyorsan megcsinálják, ezt utána Photoshoppal lehet korrigálni.”

Nyberg Armstrong augusztus 25-i halálát követően hozta nyilvánosságra az első nagyfelbontású változatot, ami már az Apollo 11 újraszkennelt, nagyfelbontású fotóiból készült. Állítása szerint rövidesen a többi Apollo-misszió körpanorámája is megtekinthető lesz honlapján. Elkészítésük azonban korántsem egyszerű, hiszen az asztronautáknak sejtésük sem lehetett a 25 évvel későbbi interaktív panorámaképekről, illetve a képillesztési technikákról, emiatt aztán a mai fotósnak sok ideje elmegy, mire "összehegeszti" a körpanorámát a sok-sok fényképből.
Az Apollo 11 zoomolható, teljes képernyős interaktív körpanorámája ide kattintva tekinthető meg, a többi Apollo-küldetésről készített, kisebb felbontású körpanorámákat itt lehet megnézni.

Facebook-challenge: Fogadást kötött egymással a német Part-Time Scientists és a Puli, a magyar csapat. A tét az, hogy az ország lakosságának arányában melyik csapatnak lesz több lájkja. Úgyhogy csatlakozz facebook-oldalunkhoz! Noha jó úton haladunk, és már a hatezres határ a következő cél, nagyon bele kell húznunk, mert a németek sem tétlenkednek: náluk jelenleg 1,417 lájk jut 1.000 lakosra, esetünkben ez csak 0,584 - közel két és félszer több van a Part Time Scientists-nek.

Mindenkit várunk - Go Puli Go!


.... és juttasd el neved a Holdra! Holdjárónk, a Puli, már ezer forintos támogatás esetén magával viszi neved a Holdra, hogy az örök időkre ott maradjon! De a következő meteorbecsapódásig mindenképp. Ehhez csak be kell lépni a Kis Lépés Klub-ba,  kisvállalkozásoknak pedig irány a Puli Indítóállás!

Sorozatunk korábbi részeit itt megtalálod. Ha érdekelnek a Puli és az asztronauták kalandjai, rakd blogunkat a kedvencek közé, és gyere vissza máskor is: http://pulispace.blog.hu

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.