Puli kontra Veyron

Mérnökeink is olvassák blogunkat, ami jó dolog, egy szempontból viszont meglepetésekkel is szolgálhat: sokszor a poszt megjelenése után érkeznek olyan plusz infók, amik a bejegyzés megírásakor kifejezetten jól jöttek volna.

Most is így jártunk. Főmérnökünk például ilyenkor kezdi pöntyögni, hogy „azt is érdemes lenne tudatosítani, hogy a tegnapi bejegyzésünkben szereplő képen kb. 80 százalékban az áttétel látható (fekete henger), a motor az a kis bügyürőbügy bigyó fele ott a végén”.
Mivel most Olvasóink is kábé olyan értetlen szemekkel néznek, amilyenekkel én meredtem a skype-ablakra az előbbi mondatkísérlet láttán, szerencsére készségesen érkezik az alábbi kép: a motor az a két piros vonal közötti alumíniumszínű rész. A hosszú fekete henger tehát az áttétel, a krómszínű egység alatt pedig a motorvezérlő elektronika lapul.

Pulinknak négy motorja lesz, kerekenként egy. Ebből az is következik, hogy négy kereke lesz. A motorok összteljesítménye kevesebb, mint 150 Watt, ez nagyjából 0,2 lóerőt jelent. Összehasonlításképp a Bugatti Veyron 1001 lóerős, ami 736 kW-nak felel meg. A Bugatti azonban ritkán megy 45 fokos emelkedőn felfelé. Viszonylag ritkán mászik fel saját magasságának 2/3-át meghaladó lépcsőkre. A mi holdjárónk azonban valószínűleg kénytelen lesz ilyesmiket csinálni, sőt még ennél durvább dolgok is várhatnak rá. Igaz, ezeket a bravúrokat nem 408 km/h sebességgel hajtaná végre.

Hiszen minél gyorsabban akarnánk haladni, annál nagyobb teljesítményű motorra lenne szükség, ami jelenleg is komoly súlyproblémákkal küzdő űrállatunknak csak még több kiló felszedését jelentené.
Nem akarunk száguldozni: tökéletesen megfelel, ha percenként 15 métert kúszunk előre, igaz, ekkor már mélyen beleharaptunk a csúcssebesség autók műszerfalán pirossal jelzett tartományába. Ha lassan megyünk, kisebb teljesítmény is elég, a kisebb motor pedig kisebb súlyt jelent.
Így percenként hat fordulatot tesznek majd meg a kerekek. Itt jön be a képbe az a nagy, fekete henger - ezekben találhatók a hajtómű fogaskerekei, amik a motor percenkénti két-három ezres fordulatszámát hatra szelídítik. (Két-három ezres fordulatszámmal kipörgő kerekekkel ugyanis nagyon hamar elásnánk magunkat - minden értelemben.) Ennél gyorsabb tempóra várhatóan energiánk sem lesz, de a lassú menet mellett szól az is, hogy a terepmászó képesség és a speciális keréklábak miatt nagy nyomaték szükségeltetik.

Két és fél másodperces időhátránnyal amúgy sem illik száguldozni – ennyi ideig tart ugyanis, amíg a rádiójel a Föld és a Hold között térül-fordul. Nincs erőforrásunk arra, hogy robotunknak intelligenciát fejlesztgessünk, ami majd kitalálja, hogy két holdkő között merre menjen, de nincs is rá szükség: gyakorlatilag egy távirányítós autónk lesz a Holdon. A gyorsasági futam ellen szól az is, hogy száguldozás közben macerás lenne fotókat – pláne videókat – készíteni. Főmérnökünk újmagyarban leírta, mi lesz:

"kb. ugyanazt fogjuk csinálni, mint a marsjárók kezdetben:
csinál kép
elküld irányítóközpont
vitatkozik nagy tanács merre
kiküld parancs megy 30 centi
goto csinál kép
stb."

A kerekeket hajtó motorokkal oldanánk meg a kormányzást is: balra kanyarodáskor például a jobb oldali motorok magasabb fordulatszámra kapcsolnak, mint bal oldali társaik, és fordítva: így Pulink szépen terelgethető a kívánt cél - és a Google által szponzorált Lunar X PRIZE verseny fődíja - felé. Holnap tiszta vizet öntünk a pohárba, és körbenézünk versenytársaink portá(l)ján. Van belőlük bőven.


Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.