Mi az: néha ötvenöt-, máskor négyszáz millió kilométerre van, de évi másfél millió látogató fogadására is képes, ráadásul a Puliba, a magyar holdjáróba is kerül majd belőle bőven? Szilveszter előtt az emberiség a leg-leg-legek összeállításával foglalatoskodik: az internetes média kigyűjti a leggyökérebb trollokat, a legjófejebb hozzászólásokat, az olvasók pedig a leggázabb posztokat. Természetesen, nekünk is van leg-leg-legünk.
Korábban szóltunk arról, hogy Pulink egyetlen alkatrésze tekinthető jelenleg űrképesnek, és ez egyben az, ami a számítógépes tervezőszoftverek minden-lehet virtuális realitásából már végképp kiszakadt a valóság javára. Ez pedig a motor, amiből rögtön több is kell nekünk.
A motorokat még ősszel kaptuk ajándékba a svájci bicskás cégtől, a Maxontól. A nemzeti jelképet nem ők gyártják, de általában bárhol megjelennek, ott rövid idő múlva mindent svájci bicskák borítanak el: a megbízhatóság jelképei, valószínűleg ezért is lett ez a cég repi-cucca. Ez a megbízhatóság-szöveg azonban nem csak üres PR-duma. A tőlük kapott motorjaink rokonai a Marson teljesítenek szolgálatot. Persze, nem V8-as blokkokra kell gondolni, hanem arra a 39 mikromotorra, amikkel a Spirit és az Opportunity marsjárókat szórták meg jó alaposan. Ilyenekkel, mint ez itt:
A Föld és a Mars távolsága mintegy ötvenöt millió kilométer, amikor a két bolygó a legközelebb van egymáshoz, és kábé 400 millió kilométer, amikor a legtávolabb. A vörös bolygóra 2004 elején landolt a Spirit, a marsi egyenlítő környékére, mivel a NASA azt gyanította, hogy valaha ott víz volt és Hawaii. Három héttel később érkezett meg az Opportunity a Mars átellenes oldalára. Mindkét, egyenként 185 kilós marsjáró valamivel több mint másfél méter hosszú, legmagasabb pontjuk, a panoráma-kamera is pont ennyivel meredezik a táj fölé.
Sok más mellett közös bennük az a 39 mikromotor, amelyik mindkettőt hajtja: ezek közül egyik-másik a kamerákat mozgatja, más részük a kőzetekből fúrókkal mintát gyűjtő robotkarok bicepszéül szolgál, de mikromotorok felelnek a roverek kormányzásáért és a kerekek meghajtásáért is. A két rover együttesen közel 40 kilométert tett meg a Marson, ami sokszorosa a tervezett hatótávolságuknak. A motoroknak -120 és 25 Celsius fok között kell helyt állniuk, munkájukat a légkör sajátosságai sem könnyítik meg. Annyira beváltak, hogy az Európai Űrkutatási Hivatal is ilyen motorokkal vértezné fel saját roverét, amit a tervek szerint 2016-ban indítanának a vörös bolygóra.
A Maxon által gyártott mikromotorok évi másfélmillió látogató fogadására is alkalmasak. Az idén forgalomból kivont űrsiklók egykori főhadiszállásán, a Kennedy Space Center turisztikai központjában ezek hajtják a NASA robotját: Robothespian képes a neki mutatott tárgyak követésére, és a beszéd felismerésére is.
Hosszú órákon keresztül működnek, csöndben, az általuk végzett mozdulatoknak pedig emberszerűnek, koordináltnak kell lenniük. Koordináltságban egyébként szilveszterkor egészen biztosan kenterbe verik az emberiség óévből az újba áttántorgó jelentős részét.
Ilyen motorok alkotják majd Pulink izomszövetét is a Holdon.
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!