A NASA legféltettebb kincsei

Ebben a posztban végre kiszabadulunk a két kilométer sugarú körök vonzásából, és a határtalanság érzésével kezdjük meg menetelésünket a NASA Holdon hagyott legféltettebb kincsei felé. Egészen a következő határig.

Bár rendszeres olvasóinknak könnyen támadhat azaz érzése, hogy az egyik tiltott zóna a másikból úgy bukkan elő, mint a matrjoska babából az egyre kisebb méretű fabábuk, most ünnepélyesen megnyugtatunk minden aggódót: nincs tovább.

A múlt héten taglalt, a NASA által kijelölt két kilométer sugarú mágikus körök az újonnan a Holdra érkező csapatok leszállóegységei által keltett porvihar és törmelékeső elől hivatottak megmenekíteni az amerikai öntudat földöntúli Szabadság-szobrait. Ez ugyanis csúnya sebesüléseket okozhat a relikviákon, ahogy azt a NASA-nak is nem egyszer volt alkalma kipróbálni.

A Holdon két hely van, ahonnan legszívesebben még a világvégét is kitiltanák az amerikaiak. De a meteorokat mindenképp. Ez pedig nem más, mint az Apollo 11 és az Apollo 17 leszállóegységének környéke. Előbbi azért fontos, mert ember a Holdra ekkor lépett először, utóbbi meg azért, mert ekkor lépett utoljára. Követhető logika.

Ezért tűnik úgy, hogy az amerikai űrhivatal minimum eret vágott magán, amikor ajánlásában egészen elfogadható méretű újabb körökkel ajándékozta meg az emberiség Holdra kiruccanást fontolgató részét.

Ugyanis miután a két kilométer sugarú körön kívül leszállt a holdkomp, előbb-utóbb a holdjáró is kikászálódik belőle. Esetünkben ez lenne a mi kis Pulink.
Űrállatkánk pedig a következő pillanatban már csaholva vágtázna át ezen a határon, és közelítené meg rohamosan az Apollo 11-et: 75 méterre lenne tőle, amikor visszarántaná a NASA képzeletbeli póráza: eddig és netovább.
Lássuk be azonban, hogy a két kilométeres körhöz képest a 75 méter már jóval versenyképesebb opció.

Az Apollo 17 esetében ez a távolság kicsit nagyobb: ott az amerikai leszállóegységtől számított 225 méter sugarú körön belülre a NASA nem szeretné, ha bárki is bemenne. Ez a különbség azonban nem azért van, mert az űrhivatal többre tartja az utolsó küldetést az elsőnél, hanem mert az Apollo 17 utasai jóval nagyobb területen kószáltak a Holdon.

Ezen nyomok érintetlenségét kívánná a NASA megőrizni a jövő számára. Legalábbis, azt, ami az eltelt pár évtizedben megmaradt belőlük. De vajon mi a helyzet a többi műemlékkel? A következő posztban kiderítjük ezt is.

(Folyt.köv.)


Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.