A hirtelen meggazdagodásra számos lehetőség kínálkozhat, a mi tuti tippünk most következik: Földön előállított holdpor. Menő árucikk, ez a cég is ilyesmivel foglalkozik, sőt, ráadásképp még marsi port is vehetünk náluk - ha esetleg Marsi Anikó már nem lenne elég menő.
Mérnökeink látóterébe természetesen keresleti oldalról hatolt be ez a piaci szereplő, ugyanis a többi között az Orbital Technologies által forgalmazott JSC-1 fedőnevű anyagot holdtalaj-szimulációra lehet kiválóan felhasználni: kráterekben bővelkedő terepasztalunk ugyanis mit sem ér holdpor nélkül, hiszen csak így győzödhetünk meg arról, hogy holdjárónk nem ássa be magát a finom szemcsék közé. Úgy tűnik, a földi eredetű holdport már-már ipari méretekben gyártják, hogy kielégítsék azt, amit úgysem lehet. A mérnöki igényt. 
A bazalt összetételű JSC-1-et vulkáni hamuból vonják ki, megőrlik, és kedves csomagokban lehet kapni, mint a fűmagot a kertészeti boltokban. Ez egy komplett iparág.
A mozgalom élére a NASA Johnson Űrközpontja állt. A nagyüzemi termelésre való átállás szükségességét a NASA egyik tanulmányának szerzői is leszögezték már 1991-ben: „Bár bizonyos esetekben nehéz a holdkövek és a holdtalaj hasonló tulajdonságú hasonmásait létrehozni a Földön, ezek előállítása elengedhetetlen feltétele a Hold további megismerésének”.
Azóta realitás lett belőle, és nem sok híja, hogy a környékünkön nem lehet kapni belőle - például a hóddal fémjelzett kertészeti szakboltban.
A JSC-1 tulajdonképpen egy üvegszemcsékben gazdag bazalthamu, aminek kémiai összetétele, szerkezete, részecskemérete erősen megközelíti a holdi tengerek talajáról hozott mintákét.
Elsősorban közepes és nagyszabású mérnöki kutatások támogatásához fejlesztették ki, amik nem titkolt célja újabb emberes Holdutazások előkészítése. Ezzel az anyaggal a holdpor megzabolázását, az űrruhák tartósságát tesztelik, de oxigén kinyerésére is megpróbálják befogni: nagy mennyiségben lehet rendelni belőle.
A NASA ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a JSC-1 legjobb esetben is csak kiegészítheti, és semmiképp sem helyettesíti a Minnesota Egyetem által korábban kifejlesztett MLS-1 nevű holdpor-imitációt - utóbbi egy magas titántartalmú őrölt bazalt. Ez viszont már inkább űrmarketing: elképzelhető, hogy később a két bazaltőrlemény együttes megvásárlása esetén kedvezményt is kap a kedves vásárló.
A JSC-1 viszont szerkezetét tekintve az alacsony titántartalmú holdi tengeri talajt borító porra hasonlít, és nagy százalékban tartalmaz üvegszemcséket. A kémiai szerkezete, fajsúlya, és minden fontos tulajdonsága többé-kevésbé egyezik a holdi tengerekről hozott holdporminták tulajdonságaival.
A JSC-1 alapanyagául szolgáló vulkáni hamut egy San Francisco környéki vulkanikus mezőről bányásszák, de vulkánról lévén szó, ehhez nem kell túl mélyre menni, jön az magától. Miután a Merriam Kráter hasadékából kibogarászták a bazaltot, alaposan megőrlik, mégpedig úgy, hogy a részecskéket egymással ütköztetik, ezáltal minimális a végeredmény fémszennyeződése. A hamut az újabb és újabb „őrléseket” követően a levegőn szárítják, majd az elegyet összekeverik.
A kész termék többféle kiszerelésben, műanyagzacskókban kapható: egy 25 kilós zsák például csekélyke 650 dolcsit kóstál. Plusz szállítási költség, persze.
Ezzel szemben az előző posztunkban említett legesélyesebb holdpor-jelöltünk, az alumínium-hidroxid kilóját mindössze 120 forintért mérik. A mérnökeink és geológusaink által eddig bevizsgált üvegzúzalék, mészkőpor-és-titokzatos-anyag-kombó, valamint az alumínium-hidroxid mellett a fentiek alapján értelmes úticél lehet a Badacsony is: az innen származó hazai bazaltot rövidesen mikroszkóp alatt vizslatjuk meg tüzetesebben, ugyanis kiderülhet, hogy ez lesz a befutó a földi előállítású holdporok kétségkívül szoros versenyében.
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!