2010 decemberéig két dolog biztosan nem járt még a világűrben úgy, hogy vissza is jöjjön onnan, ráadásul saját erejéből: magáncég és sajt. Ezt a két kínzó anomáliát egy csapásra orvosolta az amerikai SpaceX, a földi sajtok "hivatalos" űrexportőre.
Az űrrepülés több mint fél évszázados történetében mindössze öt ország és egy kormányközi ügynökség volt képes olyan űrjármű földkörüli pályára állítására, ami aztán szerencsésen vissza is tért a Földre. Elég karcsú tehát a lista: Egyesült Államok, India, Japán, Kína, Oroszország és az Európai Űrügynökség. Az országok száma nem gyarapodott a SpaceX december 8-i űrrepülésével, hiszen amerikai cégről van szó, ami viszont semmit nem von le a küldetés történelmi jelentőségéből: első alkalommal állított magáncég pályára valamit, ami azután képes volt egyben vissza is térni a Földre. A cég elsőzött a rakományával is.
"Poénos, szigorúan titkos rakománya van, amiről még nem beszélhetek" - húzta Elon Musk, a SpaceX vezetője az újságírókat a start előtti sajtótájékoztatón, amin persze belengette előttük, hogy sikeres küldetés esetén megosztja majd a nagy titkot. Máskülönben nem.
A küldetés sikeres lett. A cég Falcon 9 rakétájának tetején a Dragon űrkabin 300 kilométeres magasságba emelkedett, majd kétszer megkerülte a bolygót - hosszú órákra kétségben hagyva a paranoiás, kevesebb humorérzékkel megáldott rezsimek vezetőit a fura szállítmány mibenléte felől. Bár pár órával később a Dragon Kalifornia déli partjainak közelében már landolt is, Musk első dolga mégsem az volt, hogy eloszlassa félelmeiket: vicces rakományuk nem egy újabb kémműhold volt.
A SpaceX kivárt, feltételezhetően azért, hogy a küldetés történelmi jelentősége nehogy túl hamar elsajtosodjon, eközben az újságírók is egyre inkább kamurakományra kezdtek el gyanakodni. Majd következett a leleplező vallomás: a szigorúan titkos szállítmány egy Le Brouére sajtot tartalmazó fémhenger volt, amit a Dragon aljára rögzítettek:
Úgy tűnik, a hőpajzs is fényesen bevált, elvégre nincs információ arról, hogy a sajt fondueként érkezett volna vissza pár óra múlva a kozmoszból. Azonban nem csak ez volt a Dragon egyedüli rakománya, ballasztot is cipelt magával. Ezenkívül tömegével vitt céges kitűzőket is, ami bőségesen elegendő volt arra, hogy a cég 1200 alkalmazottja kapjon a világűrt megjárt repicuccokból.
Korábbi posztunkban írtunk arról, hogy társbérlők lehetünk az amerikai Astrobotic leszállóegységében, amikor az elindul majd a Holdra. Erre a cég szerint legkorábban 2013 végefelé kerülhet sor, ez azonban nem egy üres ígéret csupán.
A cég ugyanis eddig már nyolc megrendelést kapott a NASA-tól többek között azért, hogy egyik holdjáró robotjuk képes legyen a Holdon nemrég felfedezett, gyaníthatóan vulkanikus eredetű kürtőkben, üregekben olyan alapossággal szétnézni, amire emberek esetében csak egy kiadós gasztroenterológiai vizsgálat keretében szokás sort keríteni.
És hogy jön ehhez a Le Brouére? Nem, mi sem vagyunk biztosak abban, hogy sajtból van a Hold. De az Astrobotic tavaly szerződést írt alá a SpaceX-szel - amely egyébként a Google Lunar X PRIZE egyik fő partnere -, miszerint egy Falcon 9-es szökteti majd ki holdjárójukat a Föld légköréből – és velük együtt talán minket is.
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!