IFA megy a hegyen át a Holdra
Egy kétórás mérnöki megbeszélés roppant hasznos időtöltés egy bölcsész számára. Pláne, ha néma üzemmódban vesz azon részt: ebben a formájában ugyanis a skype-os telefonkonferencia leginkább ahhoz a háttérrádiózáshoz hasonlítható, aminek során Kati néni például egy komplett csirkét feldolgoz a konyhában.
A magamfajta pedig ezalatt megírja ezt a blogposztot, feladja a csekkeket, és biztos lehet abban, hogy amikor két és fél óra múlva visszaér a gép elé, még mindig javában tart a megbeszélés. Ennél csak egy dologban lehettem biztosabb. Abban, hogy távollétem senkinek nem tűnik fel.
Menekülésen kívül mást úgysem tehettem volna.
A mérnökökkel eltöltött első percekben az érzékek úgy kifáradnak, mint a túlterhelt szaglóhámsejtek a vizeletszagú éjszakai járaton, miközben értelmetlen alanyú félmondatok jutnak el kétségbeesett agyamig. Úgymint: „elindítja az embedded rendszert, és kommunikál”, „Matyi csinálhatná az egyik nyákot, valaki más a kameradrive-ot”. Szerencsére, happyendnek tűnik a dolog, mivel „egy buszon lesznek rajta”.
A lényeg, hogy a katatón depresszió tüneteinek jelentkezése előtt kell elérni a szökési sebességet, amivel a mérnöki megbeszélés leginkább mentális futóhomokra emlékeztető gravitációs mezeje leküzdhető. Na, erre ürügy a bevásárlás.
Ennek viszont az a rizikója mindenképp megvan, hogy nem tudható: két és fél óra múlva mire érkezik vissza az ember. Még bosszantóbb, ha épp ekkor egy evidensnek vett miniszterelnöki idézetre tesz valaki homályos, implicit utalást, hiszen ezekből rögvest kettő is ismeretes a kortárs Magyarországon: Az egyik klasszikus ez: „Na és?!”.
A másik pedig ez: „Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.”
És ami azt illeti, a magyar holdjáró sikere szempontjából nagyon nem mindegy, hogy mérnökeink melyikre is célozgatnak. Én az utóbbira tippelek.
A megbeszélés távollétemben ugyanis nagy ívet futott be - túl nagyot is - ami egy Hold-projekt esetében minimum nem meglepő.
Az viszont már igen, hogy röpke egy óra leforgása alatt eljutottak oda, hogy a gödöllői frissen megnyitott helyszínünk helyett egy IFA platóján akarják berendezni a holdjáró tesztelésére szolgáló holdtájat. Amiből már csak az IFA hiányzik.
A fenti végkifejletet eredményező gondolatmenetet bevásárlószatyorral a kézben persze nem könnyű lekövetni. Mégis ennek rekonstruálására van a legnagyobb esélyem: makettet már láttam, igaz, nem a Holdét. Lejtőt is láttam. A két szót külön-külön és együtt is értem.
A kiindulási alaphelyzet az lehetett, hogy a fejlődés embrionális stádiumában leledző holdmakettünkbe be kell építeni egy változtatható dőlésszögű emelkedőt, így a holdjárót különböző meredekségű lejtőn lehet majd tesztelni. Sima ügy.
Eddig rendben is volnánk. A baj akkor következik, amikor kiderül, hogy ehhez alsó hangon is 3 tonnát kellene megemelni - ennyi lesz ugyanis a szigorúan titkos recept alapján készülő holdpor-imitáció teljes tömege. Valószínűleg, ezen a kritikus ponton kérdezhette meg az egyik résztvevő az egybegyűltektől, hogy mégis mivel képzelik holdtáj-kabriónkat átalakítgatni.
Talán a teherautó-emelőt javasló mérnök az egészet csak viccnek szánta. Ha igen, talán már meg is bánta. Mindenesetre, sokáig komolyan úgy tűnt, hogy a magyar űrprojekt egy IFA platójára költözik. Vagy az IFA platója költözik be gödöllői főhadiszállásunkra.
Még szerencsére, hogy a műszakiak is rendelkeznek az emberszabásúakra oly jellemző szabad asszociációs készséggel: úgy követték egymást az egyre vadabb ötletek, ahogy a bélféreg újabb és újabb szelvényei következnek egymás után – ez a végére már azzal fenyegetett, hogy minden maradék energiát kiszív a nyomorult űr-ebből. Ilyen ötletekkel, mint ez itt: „ha az IFA körbe-körbe megy, akkor növekvő G-t is tudunk produkálni”.
Az utolsó félórában vált világossá: a Holdra az utunk csakis egy bontón át vezethet.
Ennek a felismerésnek állít emléket az alábbi klip, amit mérnökeink a megbeszélés végén kértek, miután egyesével visszaszállingóztak az IFA platójáról a realitásba. Maradunk Gödöllőn.
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!