mérnök

Figyelem: Kettő az egyben akció!

Elemi erővel csapott le főmérnökünk az alábbi cikkre, amit gyanútlanul jóváhagyásra küldtem át neki: mégiscsak ő a műszaki. Nos, egy pillanat alatt úgy szétszedte az egészet, mint bulimiás sólyom a galambot, ha rájön a zabálás. Két pillanattal később már csak zavartan pislogtam, mint amikor a hetes buszon a mellettünk álló vadidegen hirtelen a lábfétisről kezd el nekünk beszélni.

Persze, eddig is tudtam, hogy vigyázni kell a mérnökökkel, de aki az Opportunity rovert Oppy-nak becézi, az egész biztosan más szörnyűségekre is képes. Úgyhogy, most akciósan kaptok két cikket egy kattintásért – az eredeti cikkbe ágyazva, dőlt betűkkel megtaláljátok főmérnökünk skype-os megjegyzéseit.

A cikk apropóját az alábbi, NASA által készített videó adta, ezzel kezdődött minden:

Majd a cikk:

Két újdonsággal mindenképpen számolhatnak a marslakók jövő augusztusban, ekkorra ér a Marsra a Curiosity, amit a tervek szerint idén november 25-én indítanak útjára: a korábbi Spirit és Opportunity roverektől eltérően, a Curiosity kétszer nagyobb náluk, ötször nehezebb, és a belezsúfolt mérőműszerek a másik két roverben található kütyük össztömegének tizenötszörösét teszi ki.

A másik szembetűnő változás, hogy nincsenek napelemtáblái. A másik két rovernek voltak, de nem sokáig vették hasznukat, mivel nagyon hamar ellepte felületüket a marsi por. Ez különösen a rövid, téli napokon okozott működésükben fennakadást, amikor a NASA küldetésirányító-termében simán le lehetett volna forgatni egy-egy Duracell-nyuszis reklámot, amint a kutatók csüggedten nézik a lemerült telepek állapotjelentéseit a monitorokon.

[12:56:57] Szedd ki azt, hogy nem sokáig vették hasznukat a napelemeknek.
[12:57:11] Az Oppy még mindig azokkal megy, és köszöni, k.rva jól van.
[12:57:21] Össz baja az öregségből adódó fogkopás.
[12:57:38] Sajnos szerencsétlennek a sok fúrástól kicsorbult a fúrója.
[12:58:06] Bocs, oda vagyok a jól megcsinált cuccokért.
[12:58:10] És ez a két tragacs az.

Az energiaellátásról ezúttal egy speciális plutónium-dioxidot rejtő panel gondoskodik: a rádióizotópok bomlása során hő termelődik, amit aztán a rover elektromossággá alakít, így a küldetés tervezett egy éve alatt a Curiosity folyamatosan 110 wattos teljesítménnyel garázdálkodik.

Pontosabban abból, ami ebből megmarad, tekintve, hogy teljesítményének jó részét a kőzet- és talajminták kiértékelését végző energiavámpír viszi el; a roverbe ugyanis egy komplett laboratórium is beszorult.

A Curiosity tekinthető az első melegvérű teremtménynek is a Marson, mivel a rádióizotópok által megtermelt hő az egész rovert melegen tartja, mint az embert a vérkeringése. Ezzel a Földről a vörös bolygóra küldött roverek evolúciójában olyan áttörés következik be, amihez csak az emlősök megjelenése fogható. Valószínűleg azért még megtűri a robotevolúció hüllőnek megfelelő szintjén megrekedt Spiritet és Opportunity-t.

[12:58:47] Nem írnám, hogy a Curiosity lesz az első melegvérű.
[12:59:18] Valóban a hulladékhővel fűtenek is, de már a Sojourner is tartalmazott izotópokat a doboz fűtésére.

Erre már csak azért is nagy esély van, mivel autómérete ellenére, a rover inkább a kőzet- és talajminták, semmint a kilométerek gyűjtésére szakosodik. Autóhoz mérten az évi 25-30 kilométeres távolság megtétele még a vasárnapi vezetők körében is igencsak figyelemreméltó rekordkísérletnek számít.

Hasonlóság is van két elődjével, kábé annyi, mint amennyire az ember hasonlít a cerkófhoz: a Curiositynek is a táj feltérképezése a feladata, ahogy az is, hogy közelebbről megvizsgálja az útjába kerülő kőzeteket.

* * *

Főmérnökünk tanácsára az eredeti cikket szerencsére megmutattam Lacának, a csapat egyik csillagászának is. Tőle ez jött vissza:

[13:17:40] hát a cerkóf helyett lehetne párhuzam
[13:18:04] hogy a Curiosity olyan az Oppynak, mint ők voltak a Sojournerhez képest

Közbevetésemre, hogy a cerkófot talán többen megértik, ez a válasz érkezett:

[13:19:47] igaz, akkor meg azt a végére, hogy az Opportunity is így érezhette magát a Sojournerhez képest...

Nekem már csak egy kérdésem maradt: hova kerültem?! :_)

Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!

Örs vezér tere, jelentkezz!

A magyar űrprojekt profiljába a catering úgy illeszthető be, mint Bud Spencer az űrprogramba, ennek ellenére szükség van rá. És elsősorban nem a szponzorok miatt, hanem mert vicces.

A Puli Space csapatának életében ugyanis a november 11-e igen jelentős dátum, mivel ezen a napon lesz a megnyitója a Gödöllői Ipari Park által felajánlott műhelycsarnoknak, amit rövidesen holdtájnak rendezünk be: itt aztán kedvünkre nyúzhatjuk, tesztelhetjük holdkompunkat. Egyszóval, enélkül olyanok lennénk, mint a NASA Kennedy Space Center nélkül. Vagy mint Geronazzo Mária száj nélkül. És még folytathatnánk.

De nem tesszük, inkább az örökzöld levlistáról idézgetünk. Attól szórakoztatóbb úgysincs. Eleve örömteli látni, ahogy a holdkomp tervezésében elmerült mérnökarcok egyszer csak felbuknak a realitás felszínére, mint a zombik Romero filmjeiben, és elkezdenek logisztikázni valami számukra túl kézenfekvő, evilági ügy megvalósítása érdekében. Mint amilyen a tányérok, vagy a csapattagok Gödöllőre szállítása.

A mérnöki szervezés laikusként onnan ismerhető fel, hogy a forgalmi szerint ötszemélyes, de valójában csak négy személy elszállítására alkalmas autó köré tömegek csoportosulnak, míg más autók töküresen indulnak el.

Egyébként az én bűnöm annyi, hogy elkényelmesedtem. Gödöllő Budapestről valóban nem a Föld-Hold távolsággal vetekszik, de: ha már a csapattagok közül valaki felajánlotta az autóját, illik kihasználni, különben legközelebb fel sem ajánlja.

A legdemokratikusabb persze Zoli volt, aki az elsők között bizonyította önzetlenségét. Örök hála. Megadta koordinátáit is: hol találkozunk, mikor, és azt is, hogy hány személy befogadására alkalmas az autó. Így kezdődött:

"Én megyek Pestről Gödöllőre, kocsival, 4 fő befér."

Mérnökagya azonban nem bírt ellenállni a kísértésnek, hogy még egy csavart belevigyen a dologba. Ettől kezdve a csapat bölcsésztagjai számára egycsapásra követhetetlenné vált a történet, és a középiskolás matekórák szöveges feladatainak fülledt erotikáját kezdte idézni, ahol minden nekifutásra más-más eredmény jött ki. A gonosz ziccer ugyanis így szólt:

"Matyival már megbeszéltem a 14 órát az Árkád (Örs vezér tér) utáni első benzinkútnál kifelé a Kerepesin.
Lehet még csatlakozni."

Azt a sztereotípiákból jól tudjuk, hogy a mérnökök belterjesek (a legkegyetlenebb humoruk is nekik van), de a kaszton kívüliek ilyen övön aluli módon való távoltartására azért – valljuk be – nem lehettünk felkészülve. Mi, bölcsészek.

Mindenesetre én jelentkeztem, de a biztonság kedvéért indulás előtt kétszer is megnéztem, hogy nálam van-e a bérletem. Még szerencsére, hogy elkértem Zoli mobilszámát, amit azonban mindeddig senki nem vett fel.

Épp ezért most az a gyanúm, hogy szimulációs gyakorlaton veszek részt, és mérnökeink a megnyitó apropóját felhasználva valójában azt a nem kívánt helyzetet modellezik, amikor esetleg megszakad majd a rádiókapcsolat a Holdon lévő kompunkkal.

Örs vezér tere, jelentkezz! Hahó!

(Update: A poszt megjelenését követő másodpercekben Zoli felhívott. Ezek szerint telepatikusan vezérelt holdkompunk lesz. Wáú!)