Arany Sínrögzítő a Holdon

Néhány éve a NASA, illetve a NASA költségvetéséért végső soron felelős ifjabb George Bush még nagyon eltökélt volt a Holdra való visszajutást illetően. Aztán 2010-re kiderült, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi és technikai paraméterek alapján a Constellation program sehova nem fog jutni, nem hogy a Holdra. Bár a Constellation maga bukás volt, nem minden eleme tűnt el nyomtalanul a lefolyóban.

A Constellation filozófiája és célkitűzései ihlették meg a Golden Spike Company vezetőit, akik teljes csendben alapították meg a céget, még 2010-ben. Vezetői Gerry Griffin, a Johnson Űrközpont korábbi vezetője és egykori Apollo Flight Director és Alan Stern, neves bolygókutató és a NASA tudományos küldetések egyik korábbi felügyelője. Az igazgatótanácsban találunk még az űrsikló-programból és a SpaceX-től érkezett neveket is. A Golden Spike az első két évben csendben dolgozott a koncepcióján, és csak 2012-ben léptek ki a nyilvánosság elé.

golden-spike-kep1.jpg

Kép forrása: space.com/Karl Tate.

Míg a Constellation a lehető legrosszabb módon keverte az új technológiákat az űrsikló program megmentendőnek ítélt elemeivel, a Golden Spike jelszava a maximális pragmatizmus. Egyszerűen fogalmazva, jó alaposan körbenéztek az űripari szektorban, és kiválogatták a legjobb fejlesztéseket, legyen az hordozórakéta vagy űrhajó. Tekintve, hogy időközben a Boeing és a SpaceX is rengeteget dolgozott a saját űrkapszuláján, alapanyag van bőven, csak a holdi útra kell majd felkészíteni. Az egyetlen igazi kihívás a holdi leszállóegység megépítése lesz.

A Golden Spike azonban nem önszorgalomból tervez holdraszállást: az egészet, mint terméket kívánja eladni annak, aki meg tudja fizetni. A név az első amerikai transzkontinentális vasútvonalra utal, amelynek befejezését az utolsó, aranyból készült sírögzítő szeg (golden spike) beverése jelképezte. Távlati céluk, hogy a keleti és nyugati partok közti közlekedés felpörgetéséhez hasonlóan a Föld-Hold útvonal is megteljen élettel. Persze a jegy egyelőre egy kicsit drága lesz: még annál is sokkal drágább, mint amit az oroszok kértek az ISS-re feljutó űrturistáktól. Egy kétszemélyes, két kiszállással és legalább 36 órás felszíni tartózkodással egybekötött holdi túra körülbelül másfél milliárd dollárt kóstál. Egy hétnyi keringés, holdraszállás nélkül, kijön mindössze 900 millióból.

golden-spike-kep2.jpg

Kép forrása: space.com/Karl Tate.

Feltételezhető, hogy az első kuncsaftok nem kőgazdag űrturisták lesznek, hanem nagyobb országok űrügynökségei. Másfél milliárd dollár soknak hangzik, de ennyibe kerül egy nagyobb űrszondát is kifejleszteni: a Lunar Reconnaissance Orbiter 500 millióba, a Curiosity pedig 2,5 milliárdba került a NASA-nak. Helyette akár egy közepes űrnemzet, mint India vagy Brazília is eljuttathatja az űrhajósait a Holdra, összehasonlíthatatlanul nagyobb elismerést és reklámértéket elérve ezzel.

A Golden Spike pedig tényleg komolyan gondolja: a leszállóegység tervezéséhez a Northrop Grummannal kötöttek szerződést, a leszállóhelyeket pedig a Draper Laboratory-val közösen választják ki. A cég meglehetősen feszített ütemtervvel dolgozik: 2017-ben már sort kerítenének az első tesztrepülésre, amelyet még kettő követne: 2020-ban, a negyedik küldetésen már embereket vinnének a Holdra. Úgy számolják, hogy a húszas években 15-25 holdraszállásra tudnak majd vevőt szerezni.

És hogy mit várnak el egy jövőbeni holdraszállótól? Meglepően keveset. Az űrhajót nem ő fogja irányítani, hanem a Golden Spike szakemberei a Földről. A kiképzés nagy része a felszíni tevékenységekre fog koncentrálni, ezt pedig akár a küldő ország maga is levezényelheti, tetszése szerint. Az űrhajósnak már nem kell szuperembernek lenni: kutatók vagy akár ismeretterjesztők is bejelentkezhetnek majd a Hold felszínéről.

A Puli Space csapata sem tétlenkedik, prioritásunk most az űrképes Puli elkészítése és Holdutazásunk foglalójának biztosítása. Mindehhez szükségünk van olvasóink segítségére is!

Ha szeretnéd a magyar zászlót a Holdon látni, támogasd a Google Lunar XPRIZE versenyben részt vevő Puli Space-t az odajutásban. A Puli esélye a Holdra jutásra az, ha más csapatok mellé társulunk be és így olcsóbbá tesszük a Holdig való eljutást, ami a küldetés legköltségesebb része.Hogy minél jobb eredményt tudjunk elérni a jövőben ismindenkinek a segítségére szükségünk van - a Tiedre is. Kis Lépés Klubunkon keresztül támogathatod további fejlesztéseinket, akár rendszeres előfizetéssel is.

Segíts Te is, hogy Magyarország lehessen az első európai nemzet, amely eljut a Holdra!

Facebook  YouTube   Google+    Twitter

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.