A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) még elmenekülni sem lehet hosszú ellenőrzőlisták átböngészése nélkül. Az alábbi képen Dan Burbank parancsnok és Anton Shkaplerov fedélzeti mérnök az ISS Zvezda-moduljában éppen áttekinti az evakuálás során követendő eljárást.
Ennek során az űrállomás hatfős legénysége bevette magát a rendelkezésre álló két Szojuz űrhajó leszállóegységeibe: ezekkel érkezik a személyzet Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra, és ezekkel is mennek haza. Mivel egy űrhajóban hárman férnek el, ezért a csapat kettévált. A két, háromtagú különítmény ezek után visszahúzódott a Szojuzokba, majd a zsilipet magukra zárva várták, hogy eltalálja-e az űrszemét a Nemzetközi Űrállomást, avagy sem.
Nem találta el, bár közel volt hozzá, erről korábban itt írtunk. A pár órája nyilvánosságra hozott képnek azonban egyéb tanulsága is van: a két űrhajós mögül Jurij Gagarin tekint ránk megértően a keleti kereszténység ikonosztázát idéző szentképek társaságából. (A fotót nagy felbontásban ide kattintva tanulmányozhatjátok.)
A Zvezda-modul neve alapján sem tagadhatná le orosz származását, ez a Nemzetközi Űrállomás egyik legrégibb eleme, köré épült az évek alatt mára focipálya méreteket öltő ISS.
Bár az amerikai űrhajósok gyaníthatóan nem itt érzik magukat a legotthonosabban, kevés az esély arra, hogy létezik olyan szeglete a Nemzetközi Űrállomásnak, amit az amerikai asztronauták - orosz kollégáikhoz hasonlóan - a nyugati kereszténység jelképeivel tapétáztak volna ki. Valószínűtlen, hogy találnánk akár egy olyan falfelületet is, amiből vallási meggyőződésükre következtethetnénk. És, hogy erről még egy nyilvánosságnak szánt fotó vagy videó is készüljön? Kizárt!
Nem csak esztétikai okok miatt lehetünk ebben biztosak: ennek is előzménye van, gyökere egészen az Apollo 8 útjáig nyúlik vissza. Történt ugyanis, hogy a Holdat 1968 karácsonyán - fél évvel az Apollo 11 holdraszállása előtt - kerülte meg a három amerikai asztronauta - Bill Anders, Frank Borman és Jim Lovell.
A Hold körül lejtett kilencedik kör után a legénységen a napkelte közeledtével eluralkodott a karácsonyi hangulat, ami abban nyilvánult meg, hogy élő adásban részleteket olvastak fel a Teremtés Könyvéből. A meglehetősen konzervatív értékrendű NASA már a kezdetektől családbarát realityshownak tekintette a küldetéseket, és ebbe a szemléletbe karácsony előestéjén kiválóan illeszkedtek a bibliai idézetek.
Nem is lett volna az egészből semmi baj, ha a bibliolvasásra nem egy országszerte sugárzott rádióadásban került volna sor. Amit történetesen Madalyn Murray O’Hair ateista aktivista is hallgatott, aki ettől olyannyira nem került karácsonyi hangulatba, hogy inkább beperelte a komplett NASA-t: szerinte meg kell tiltani, hogy az Egyesült Államok űrhajósai – akik valamennyien a kormány alkalmazottai – nyilvános imaórákat tartsanak a világűrben. O’Hair perét végül a Legfelsőbb Bíróság illetékesség hiányában elutasította, ennek ellenére a NASA a továbbiakban tartóztatta űrhajósait vallási meggyőződésük nyilvános kifejezésétől.
Ennek jegyében Buzz Aldrin, az Apollo 11 űrhajósa - bár nem titkolta el holdraszállást követő úrvacsoráját, az ezt kísérő szentírási részeket már adáson kívül olvasta fel. (O’Hair tevékenysége vetett véget 1963-ban az Egyesült Államok állami iskoláiban folytatott bibliaolvasások kötelező gyakorlatának.)
Kérjük segítségeteket, hogy minél többen támogassanak bennünket: hívjátok fel barátaitok, ismerőseitek figyelmét a Kis Lépés Klub-ra és a Puli Indítóállás-ra!