Repült egyet az európai miniűrsikló

Az űrből a Földre visszatérni nem egyszerű. Az odafent lévő dolgok 7-8 km/s-mal (25-29 ezer km/h) száguldoznak a fejünk felett, és ettől a sebességtől valahogy meg kell szabadulni a leszálláshoz. A hagyományos űrkapszulák erre kiválóan alkalmasak, de azok szinte alig manőverezhetőek a légkörben. Az amerikai űrsiklókkal valamennyire lehetett repülőként repülni, de azok sem űrhajóként, sem repülőgépként nem voltak igazán biztonságosak.

Természetesen van releváns XKCD. (Forrás: Randall Munroe, xkcd.com)

Egy harmadik út a „lifting body” megoldás, vagyis az olyan alakúra épített repülőgép/űrhajó, ahol elsősorban a törzs alakja kelt felhajtóerőt és ad kormányozhatóságot. A szovjetek és az amerikaiak is teszteltek lifting-body űrhajó-koncepciókat, csak hogy aztán elvessék mindet. Az amerikai koncepció jelenleg a Sierra Nevada cég által fejlesztett Dream Chaser projektben él tovább. Most pedig Európa is kipróbálta a maga elképzelését.

Az ESA eddig nem nagyon foglalkozott az űrből való visszatéréssel. 1998-ban leteszteltek egy sztenderd, kúp alakú egységet, amiről felmerült, hogy egyszer majd az ATV teherűrhajó emberes verziója lehetne, de ebből az elképzelésből semmi sem lett. Az új kísérleti űrhajó azonban teljesen más, mint minden, amit eddig láttunk.

Az Atmospheric Reentry Demonstrator 1998-ban. (Forrás: ESA/CNES)

Az IXV (Intermediate eXperimental Vehicle) olyan, mint egy cipő. Vagy egy űrsikló, amiről lehagyták a szárnyakat.

Szárnyak helyett két fület vágtak a végére. Az IXV irányításáért ez a két, mozgatható lap, illetve négy rakétahajtómű felel. Ezek segítségével az űrsiklónak teljesen automatikusan kellett elrepülnie egészen a beprogramozott visszatérési pontig.

Az IXV előkészítése. (Forrás: ESA–M. Pedoussaut) Erről van timelapse videó is.

Az IXV egy Vega rakétával szállt fel az űrbe, a francia-guyanai Kourou űrközpontból, pont ahogy a Masat-1 is tette anno. Innen az Atlanti-óceán Afrika felett 420 km magasságig emelkedett. A sebessége viszont kicsivel a keringési sebesség alatt maradt, így nem kerülte meg a Földet, hanem a Csendes-óceán felett belépett a légkörbe. És itt kezdődött az igazi móka. Eleinte a hátsó felén lévő négy rakétahajtóművel kormányzott, majd ahogy elég sűrű lett a légkör, a két hátsó lappal is manőverezni kezdett.

A rengeteg sebesség elvesztéséhez több döntött fordulást is végrehajtott.

Az S-fordulók segítségével oldalirányú mozgásba lehet átkonvertálni a sebességet, és ezzel is tud lassulni az IXV. Ha nem tennék, a sűrűbb atmoszférában annyi felhajtóerőt termelt volna, hogy attól felfelé kezdett volna el repülni. Ezt egyébként a nagy űrsiklók is pontosan így csinálták, csak azt szárnyakkal jóval könnyebb volt kivitelezni. Az utazás végén pedig ejtőernyővel érkezett az óceánra, ahol már várta az ESA hajója.

A hőpajzs és a két mozgatható manőverező lap. (Forrás: ESA–M. Pedoussaut)

De mire is jó ez a repülés? Az IXV az ESA új generációs hordozórakéta-programjának a része. Hosszú távon az ESA-nak is az a terve, hogy újrafelhasználható rakétákat gyártson, a SpaceX-hez hasonlóan. (Ezek a fejlesztések mondjuk csak a huszas-harmincas években lesznek reálisak: a jelenleg tervezett Ariane-6 rakéta még egyszer használatos lesz.) Az IXV közvetlen utóda a PRIDE projekt lesz, a Program for Reusable In-Orbit Demonstrator for Europe, egy kis méretű, újrafelhasználható űrsikló. Pont olyan, mint az X-37B, az amerikai Légierő saját, titokzatos játékszere. Ez az űrsikló már keringeni fog az űrben, és 2020 körül teheti meg az első útját. Az IXV és PRIDE programokkal gyűjtött adatok aztán felhasználhatóak lesznek például rakéták második-harmadik fokozatainak visszahozatalánál is, hiszen azok már maguk is pályára állnak a Föld körül, de jelenleg ezeket hagyják lefékeződni, majd elégni a légkörben.

Egyelőre viszont elég feladatot ad a mérnököknek a visszatért IXV biztosítása és vizsgálata, és a több száz szenzor által gyűjtött adat részletes kielemzése.

Visszatérés után, az óceánon ringatózva. (Forrás: ESA)

 

 


És egy szolgálati közlemény a végére:

A Puli is ott lesz Valentin napján, február 14-én a Magyar Állami Operaház második alkalommal megrendezésre kerülő összművészeti eseményén, a Faust Bálon. A "Tudósok és művészek bálján" a tudomány számos vetülete is megjelenik:

"Az operaház felső ruhatárában a 3D-nyomtatással lehet megismerkedni, a Műegyetem hallgatói fizikai kísérletekkel készülnek, a két egyensúlyi ponttal rendelkező homogén test, a Gömböc különféle változatai készülnek el erre az estére. Találkozni lehet a Puli Space Technologies holdjárójával, és fel lehet venni a versenyt egy pókerező robottal. Ha már tudományról van szó, evidens, hogy az ételkínálatot a molekuláris gasztronómia fogja meghatározni, ezeket a Gundel séfjei készítik el. A Rubik-féle bűvös kocka sem hiányozhat egy ilyen eseményről – bár most csupán sütemény formájában lesz feltálalva."

Részvételünkkel szeretnénk rámutatni a tudomány és ezen belül az űrtevékenység mindennapjainkra kiterjedő, kiemelkedő eredményeire, valamint hozzájárulni az est fő missziójához, közös céljához, amely ezúttal is az Országos Mentőszolgálat hozzásegítése egy mentőautó megvásárlásához. Ennek érdekében erre a nemes célra a Puli felajánlja Valentin Napi Köszöntőjének értékesítéséből származó nettó bevételének húsz százalékát.

A Puli Valentin Speciált itt lehet megnézni és megvenni is:

Puli Space Valentine Special.
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.